Az olajembargó és a gázválság számos kihívást és lehetőséget kínál Magyarország számára. Az energetikai függetlenség növelése érdekében az ország strategiai lépéseket tehet, mint például a megújuló energiaforrások fejlesztése és a hazai erőművek kapacitás

Az Európai Unió felkészültsége a 2024-2025-ös téli időszakra a villamosenergia-ellátás szempontjából kedvező képet mutat. Az ENTSO-E, az európai villamosenergia-rendszerirányítók szövetsége által közzétett jelentés alapján a rendszer stabilitása és megbízhatósága erősnek tűnik, csupán néhány régióban merülhetnek fel ellátási kockázatok. A jelentés arra is rámutat, hogy a magyar villamosenergia-rendszer is várhatóan biztonságosan működik majd a téli hónapokban. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az olajembargó és egy esetleges földgázkrízis előre nem látható következményekkel járhat a magyar áramellátásra nézve.

Idén is közzétette az EU villamosenergia-ellátásának a téli időszakban várható stabilitását és kockázatait vizsgáló szezonális jelentését az ENTSO-E. A jelentés szerint az aktuális télre vonatkozóan az úgynevezett megfelelőségi helyzet "összességében kedvező" Európában.

Az írországi, máltai, krétai és ciprusi villamosenergia-ellátással kapcsolatos bizonyos kockázatok kerültek azonosításra. Különösen súlyos működési körülmények között, például amikor a hideg időjárás váratlan leállásokat okoz, Finnország és Lengyelország is veszélyeztetett helyzetbe kerülhet. Az ilyen kihívásokra azonban már reagáltak különféle intézkedésekkel, például dedikált, nem piaci erőforrások biztosításával, amelyek jelentősen csökkentik a kockázatokat Finnország, Írország, Málta és Lengyelország esetében.

A fontosabb tendenciák közül a jelentés kiemeli, hogy az erőművi kapacitás, különösen a nap- és szélerőművek beépített teljesítőképessége tovább bővült. A szivattyús-tározós vízerőművek tározói szintje összességében magasabb az ilyenkor átlagosnak számító értéknél, köszönhetően az Európa különböző részein idén kora tavasz óta hullott jelentős csapadékmennyiségnek.

Ellenben a nem időjárásfüggő, magasabb rendelkezésre állású konvencionális erőművek kapacitása csak mérsékelten csökkent. Ennek hátterében főként a széntermelési mixből való folyamatos kivezetés áll, míg a földgáz- és atomerőművek kapacitása a tavalyi télhez viszonyítva növekedett.

A (hagyományos) hőerőművek tervezett kiesési szintje az előző télhez hasonlóan alakul. Az idei télre vonatkozóan a hagyományos erőművek kapacitáskiesései némileg meghaladják a 2023-2024-es téli értékeket, ami a fosszilis energiaforrások alacsonyabb elérhetőségét tükrözi. Ugyanakkor a tervezett leállások miatt várható kapacitáskiesések jelentősen elmaradnak a 2022-2023-as téli adatoktól, míg az atomerőművek üzemelése várhatóan kedvező lesz, és a tavalyi téli szintnek megfelelően alakul.

A fűtési szezon kezdetén, október 1-jén az EU gáz tárolói készletszintje 94%-ra emelkedett, ami 4%-kal felülmúlja a november 1-jére kitűzött tagállami célértéket. Ez a magas szint Európa téli felkészültségének szilárdságát tükrözi, és hozzájárul a villamosenergia-ellátás biztonságába vetett bizalom növekedéséhez – állapítja meg a jelentés. Azonban az aktuális gázév október elseje óta, a korábbi évekhez képest gyorsabb ütemben csökken a gáztárolók töltöttsége Európában, így Magyarországon is – erre hívtuk fel a figyelmet cikkünkben.

Az előrejelzések alapján az Európai Unió villamosenergia-igénye az idei téli hónapok során várhatóan alacsonyabb lesz, mint a tavalyi év hasonló időszakában.

Az ENTSO-E szerint mindez együttesen kedvező feltételeket teremt a páneurópai villamosenergia-termelés megfelelőségéhez. Magas megújulóenergia-termelés esetén várhatóan az összes EU-tag képes lesz import nélkül fedezni az előre jelzett csúcsigényt, alacsony megújulós termelés esetén viszont bizonyos országok - köztük Magyarország - és régiók nem feltétlen tudják majd import nélkül kielégíteni a keresletet.

2022 márciusában Ukrajna és Moldova villamosenergia-hálózatait sikeresen szinkronizálták a kontinentális európai hálózattal, így már ezek is a rendszer részét képezik. Az ukrajnai helyzet továbbra is bizonytalan az energiainfrastruktúra elleni lehetséges támadások miatt, emeli ki a jelentés ukrán szakértőkre hivatkozva. Az ellátásbiztonság fokozása érdekében az európai átvitelirendszer-irányítók december 1-jétől 400 megawattal (MW) 2,1 gigawattra (GW) emelik az Ukrajnába és Moldovába irányuló villamosenergia-export kapacitást.

A jelentés, amely Magyarországra fókuszál, kiemeli, hogy a korábbi évek rendszerterhelési adatai és az elektrifikáció ütemének alakulása alapján idén télen várhatóan új rekordszámú villamosenergia-rendszerterhelés léphet fel, különösen extrém időjárási körülmények között. (A megszokott hideghez képest szokatlanul alacsony hőmérséklet mellett, november 22-én megdőlt a hazai történelmi rendszerterhelési csúcs.)

Az ENTSO-E elemzése rámutat, hogy a folyamatosan bővülő napenergia-termelés jelentős kihívások elé állíthatja a magyarországi energiarendszert, különösen az üzemtervezési időszakokban és a valós idejű üzemeltetés során. Ez a téli hónapokban különösen magasabb tartalékkövetelményeket eredményezhet. Ugyanakkor biztató, hogy az előrejelzett tartalékszükségletek biztosítása érdekében az elmúlt téli időszak óta újabb fejlesztések indultak, beleértve az informatikai innovációkat is. Továbbá a karbantartási munkálatok szintje alacsonyan tartható, és várhatóan a szükséges import is folyamatosan rendelkezésre áll majd a következő hónapok során.

Mindemellett folyamatosak a magasabb feszültségszintek kezelését és az üzembiztonság javítását célzó hálózatfejlesztések is. Az előző téli időszakra készülve a rendszerirányító MAVIR szinte az összes magyarországi gázerőmű olajra mint alternatív tüzelőanyagra való átállási képességét, illetve egy ilyen váltásnak az erőművek kiegyenlítő képességére gyakorolt lehetséges hatását is tesztelte, amely szerint a gázerőművek olajra való átállítása csökkenti az erőművek kiegyenlítő kapacitását.

Összességében a jelentés alapján a magyar villamosenergia-rendszer a téli hónapokban valószínűleg stabilan működik majd. Ugyanakkor lényeges hangsúlyozni, hogy az olajembargó és egy esetleges földgázválság következményei továbbra is kiszámíthatatlanok lehetnek, ami hatással lehet a helyzet alakulására.

Az európai TSO-k a téli időszakban továbbra is figyelemmel kísérik a megfelelőségi helyzetet.

Riasztási állapot és veszélyhelyzet is volt, de komolyabb problémák nélkül telt a nyár

A jelentés egy érdekes visszatekintést nyújt a nyári időszakra, amely alapján megállapítható, hogy 2024 meleg hónapjaiban nem tapasztaltak megfelelőségi problémákat, még a magas hőmérsékletek és a különböző régiókban megfigyelt hőhullámok ellenére sem. Ugyanakkor a nyár során számos ország a termelés szabályozásának kihívásaival találkozott, különösen olyan időszakokban, amikor a jelentős megújulóenergia-termelés alacsony vagy mérsékelt kereslettel ütközött.

Nagyrészt az elhúzódó hőhullámok, illetve a fokozott hűtési igény hatására Magyarországon idén nyáron magasabb volt az átlagos rendszerterhelés, mint egy évvel korábban, és a nyári rendszerterhelési rekord is megdőlt. A magyarországi napenergia-termelés csúcsa szintén több alkalommal megdőlt a nyár folyamán a fotovoltaikus erőművek beépített teljesítőképességének bővülése, illetve a kedvező időjárás következtében. Szintén a jókora és növekvő napenergia-termelés miatt többször is jelentős lefelé szabályozásra volt szükség a rendszerben, melynek mértéke egy alkalommal az 1 GW-ot is megközelítette (953 MW).

Bár egyes karbantartási feladatok a vártnál hosszabb időt vettek igénybe, a gondos időbeli ütemezés biztosította a magyar villamosenergia-rendszer megfelelőségét - állítja az ENTSO-E. A szervezet pozitívan értékeli a megújított rendszertartalék-beszerzési módszertant, amely az aktuális kihívásokhoz és feltételekhez alkalmazkodik. A nyári időszakban azonban informatikai és hálózati problémák miatt a magyar villamosenergia-rendszer kétszer veszélyhelyzetbe került, és egyszer riasztási állapotba, de ezeket a helyzeteket néhány órán belül sikerült kezelni. A szélsőséges időjárási körülmények is hozzájárultak a nehézségekhez, ám 2024 nyara a gondos előre tervezés révén zökkenőmentesen telt el, így a magyar rendszer megfelelőségi szempontból komolyabb problémákkal nem kellett szembenéznie - olvasható az európai rendszerirányítók jelentésében.