Most vagy soha: Milyen pénzügyi kihívások elé nézhet Európa 2025-ben?
"Amennyiben nem lépünk előre, könnyen a biciklinkről is lecsúszhatunk" - figyelmeztet Beata Javorcik, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank fő közgazdásza.
Lehetséges, hogy a 2025-ös világgazdaság alakulására a második Trump-ciklus jelentős hatással lesz?
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) véleménye szerint ez az egyik fő tényező, ami miatt érdemes aggódni.
"A globalizáció feloldódása negatív következményekkel jár a világgazdaságra nézve" - mondta Beata Javorcik, az EBRD vezető közgazdásza Angela Barnesnak a The Big Question legújabb epizódjában.
Beata 2025-re vonatkozóan két kiemelkedő aggodalmát fogalmazta meg: a folyamatosan fennálló konfliktusok következményeit és a globális gazdaság szétesésének veszélyeit. Különösen hangsúlyozta a Brexitet, az amerikai-kínai kereskedelmi vitát, valamint az orosz szankciók hatását, mint olyan tartós problémákat, amelyek továbbra is jelentős gazdasági kockázatokat hordoznak magukban.
Szerinte a gazdasági fellendülés érdekében az Európai Uniónak komolyan kellene mérlegelnie Mario Draghi figyelmeztetéseit, amelyeket az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentésében fogalmazott meg.
"Európa nem tudja megőrizni életszínvonalát, ha a mostani irányvonalon folytatja tovább."
Paradox módon azonban az a sokk, amelyet Európa 2025-ben átélhet, segíthet összpontosítani, és cselekvésre késztethet. Lehet, hogy ez egy most vagy soha pillanat Európa számára" - tette hozzá Beata.
Bár Európa jelenleg tűkön ülve várja a beharangozott amerikai kereskedelmi vámokkal kapcsolatos újdonságokat, ez csupán egy a számos amerikai intézkedés közül, amely világszerte jelentős hatásokat válthat ki.
"Amennyiben az amerikai jegybank hosszabb távon fennmarad a magas kamatlábak mellett, az jelentős hitelköltségek növekedését eredményezi a feltörekvő piacok számára" - fejtette ki Beata.
Számos fejlődő és feltörekvő gazdaságot már most is komoly adósságnyomás terhel, amelynek jelentős része a világjárvány időszakában halmozódott fel.
A magas kamatlábak következtében az adósságszolgálat költségei jelentősen megemelkedtek. Bár az infláció hozzájárult az adósságterhek enyhítéséhez, a teher még mindig rendkívül súlyos. Ez pedig komoly aggodalomra ad okot.
Bár a következő négy év orosz-amerikai kapcsolatai még mindig ködösek, Beata rávilágított, hogy Oroszország egyre inkább a tartós szankciók súlyos következményeivel küzd.
Bár a kiesett európai kereskedelmi forgalom egy részét sikerült pótolni a kínai és török export révén, ez a kompenzáció nem teljesen kielégítő.
"Ezeknek az exportoknak a technológiai tartalma más, és az adatokból látható, hogy az ezekben az országokban található külföldi leányvállalatok nem szállítanak az orosz piacra."
Megjegyezte, hogy a számos multinacionális cég orosz piacról való távozása következtében az új közvetlen külföldi befektetések jelentős csökkenésével kellett szembenézni.
"Ez a tudás áramlásának csökkenését jelenti" - magyarázta Beata.
"Ezek a hatások nem azonnal válnak láthatóvá. Fokozatosan fejtik ki hatásukat, ám kétségtelen, hogy már elkezdik megterhelni az orosz gazdaságot."
Szerencsére a 2025-ös év nem ígérkezik teljes katasztrófának. Beata elmondta, hogy "nagyon optimista a szolgáltatások tekintetében a feltörekvő európai országokban".
Bár a mesterséges intelligencia széleskörű elterjedése különböző hatásokkal bír a kelet- és nyugat-európai munkaerőpiacokra, Beata meggyőződése, hogy Kelet-Európa különösen kedvező helyzetben van az informatikai szolgáltatások terén. Itt a technológiai fejlődés és az innováció szárnyalása révén új lehetőségek nyílnak meg, amelyek hozzájárulnak a régió gazdasági fellendüléséhez.
"Az a tény, hogy sokan közülük schengeni országok, ugyanabban az időzónában vannak, és ugyanazzal az adatvédelmi rendszerrel rendelkeznek, mint a nyugat-európai országok, jó előjel a szolgáltatások nagyobb exportja szempontjából.
Ahogy a vállalatok egyre inkább fókuszálnak a szénlábnyomuk csökkentésére, felfedezik, hogy a megvásárolt szolgáltatások szén-dioxid-kibocsátása jelentős hatással van környezeti lábnyomukra. Ezért a kelet-európai országok közelsége különösen vonzóvá válik számukra, mint potenciális IKT-szolgáltatók.
A The Big Questionaz Euronews üzleti sorozata, amelyben iparági vezetőkkel és szakértőkkel vitatjuk meg a napirenden lévő legfontosabb témákat.
