Nagy Márton olyan dolgokat vár Donald Trumptól, amelyeknek nem igazán van realitásuk.
A gazdasági csúcsminiszterré avanzsáló Nagy Márton hétfőn egy Facebook-videó keretein belül osztotta meg a nagyvilággal, hogy mely négy dolgot szeretne leginkább megkapni Donald Trump megválasztott amerikai elnöktől.
A négy kiemelt pont közül egyik sem elhanyagolható, vagy pusztán felszínes, de talán a Nagy Márton által hangsúlyozott negyedik tűnik a legizgalmasabbnak, mivel gazdasági szempontból a legnagyobb relevanciával bír, és erőteljesen összefonódik az első ponttal. Ennek két fő indoka van: egyrészt a Donald Trump gazdaságpolitikájáról eddig nyert információk alapján valószínű, hogy a figyelem inkább a tőke hazahozatalára irányul, mintsem az amerikai cégek külföldi terjeszkedésére. Másrészt az utóbbi években a magyar kormány külpolitikája - amelynek része a gazdasági semlegesség és a keleti nyitás - főként ázsiai befektetők vonzására összpontosított, nem pedig a nyugati piacokra.
A Magyar Nemzeti Bank adatai egyértelműen tükrözik a változásokat a tőkebefektetések terén: 2018/19-ben Dél-Korea még az ötödik legnagyobb befektetőként volt jelen Magyarországon, azonban 2021-re a rangsor harmadik helyére ugrott. Eközben az Egyesült Államok fokozatosan visszaesett, hiszen 2015 és 2018 között még a második helyen állt Németország mögött, de 2022-re már csak a negyedik pozíciót tudta megőrizni, miután Dél-Korea és Ausztria is megelőzte.
A helyzetet nem csupán az amerikai tőke kivonásának tükrében érdemes vizsgálni, habár erre korábban is akadt példa, például Trump elnöksége előtt, amikor 2014-ben az amerikai General Electric a pénzügyi szegmensének leépítése mellett döntött, s ennek következtében a Budapest Bank az állam kezére került. A tőkekivonás mellett a pénzforgalom alakulását befolyásolja az árfolyamhatás, az átértékelések, valamint az úgynevezett átfolyó tőke is. Az átfolyó tőke esetében olyan tranzakciókról van szó, amelyek a vállalatcsoporton belül zajlanak, és valószínűsíthető, hogy adóoptimalizálási célokat szolgálnak, így a gazdasági hatásuk minimális, csupán a cégcsoport hazai tagjain belül történik a pénzmozgás.
