Az önellátás rendszere nem képes hatékonyan működni, és ennek következtében súlyos kihívásokkal néz szembe hazánk - Agrárszektor.

Az önellátási arány - amely a belföldön megtermelt kalóriák részarányát méri az összes fogyasztáshoz képest - a cukorrépa és cukornád termelés növekedésének köszönhetően nem csökkent tovább. Azonban a kedvezőtlen időjárási körülmények, különösen a magas hőmérséklet miatt csökkent a búza hozama, valamint a szójabab, zöldségek és tengeri élelmiszerek termelése - közölte a Reuters.

Az utóbbi tíz évben a mutató 37% és 39% között mozgott, annak ellenére, hogy a kormány komoly erőfeszítéseket tett a búza és a szójabab hazai termelésének fokozására. A 2030-as célkitűzés elérése érdekében Japán a legmodernebb technológiák alkalmazásával kívánja növelni a munkaerő és a földterület termelékenységét, hogy így támogassa a gabona- és zöldségtermelés bővítését - tájékoztatott egy minisztériumi tisztviselő.

A különböző élelmiszer-exportáló országok, mint például Ausztrália, Kanada, Franciaország és az Egyesült Államok, önellátási aránya meghaladja a 100%-ot, ami azt jelzi, hogy több élelmiszert termelnek, mint amennyit elfogyasztanak. Ezzel szemben Németország önellátási aránya 79%-ra, az Egyesült Királyságé 59%-ra, míg Olaszországé csupán 52%-ra csökkent 2022-ben a minisztérium becslése alapján. Japán esetében a termelési érték alapján számított önellátási ráta 64%-ra emelkedett, ami a legmagasabb szint az utolsó négy évben, köszönhetően a rizs, zöldségek és állati termékek áremelkedésének. Ennek ellenére az agrárszektor komoly nehézségekkel küzd: az elöregedő lakosság, az utódok hiánya, a csökkenő termőföldek, valamint a fogyasztói szokások eltolódása a rizstől a hús- és olajalapú élelmiszerek felé mind kihívást jelentenek, tükrözve a nyugati étrend térnyerését.