Német választások: a szélsőjobboldali párt a második legerősebb politikai erővé léphet elő, azonban k...

Németországban éppen parlamenti választások zajlanak, amelyek nem csupán a 84 millió német állampolgárt érintenek, hanem szélesebb értelemben egész Európát, így Magyarországot is. A CDU/CSU várható győzelme, valamint a szélsőjobboldali AfD várható második helyezése szinte biztosra vehető, de az már sokkal bizonytalanabb, hogy milyen koalíciós lehetőségek fogalmazódhatnak meg. Kováts Eszter, a Bécsi Egyetem kutatója segítségével összegyűjtöttük a kampány legfontosabb eseményeit és a lehetséges következményeket.

Vasárnapra előrehozott választásokat tűztek ki Európa legnagyobb népességű országában, Németországban, amely a világ harmadik legjelentősebb gazdaságát irányítja. A választásokra azért került sor, mert tavaly év végén szétesett a hárompárti koalíció, amely a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok együttműködésén alapult.

A parlamentbe, pontosabban annak alsóházába, a Bundestagba hét párnak van esélye bekerülni:

A választásra azért kerül sor, mert a többséget biztosító német kormánykoalíció felbomlott, de a választók is úgy érezték, hogy a tervezett 2025. szeptemberihez képest előrehozott választásra van szükség Németország jövője és gyengélkedő, két éve csökkenő gazdasága szempontjából, mert a Scholz-kormányzat nem volt hatékony, és belharcok tépázták.

A kampány három fő témája a biztonság - és ezzel részben összefüggésben a migráció (erről bővebben itt írtunk) -, a gazdaság (erről itt olvashatnak bővebben) és a szociális biztonság volt.

A kampányidőszakot nem a politikai pártok dominálták, hanem a környezetükben zajló események formálták.

- nyilatkozta lapunknak Kováts Eszter, amikor a Németországban történt bevándorló-hátterű merényletek és J.D. Vance müncheni kijelentései kerültek szóba. Ukrajnával kapcsolatosan a Bécsi Egyetem kutatója ezt mondta:

Minden politikai erő a béke szent szavát hirdeti, ám mindegyik más értelmezést ad annak tartalmának. A béke fogalma számukra nem egységes, és a háború kiváltó okait is eltérően látják. Ráadásul a véleményük különbözik abban is, hogy miként és kinek kellene a konfliktusokat lezárnia.

Szerinte a pártok eredetileg úgy készültek, a gazdaság lesz a kampány fő témája. A végeredményre hatással lehet, hogy az előrehozott választás miatt rövid volt a kampány, és sok múlik azon, hogy a pártok mennyire képesek mobilizálni a táborukat. A rövid kampányidőszak a kis pártok számára lehetett kihívás, főleg a BSW-nek, amelynek nem voltak meg az alap- és tartományi szintű szervezetei, amikor kiderült, hogy előrehozott választás lesz - véli Kováts.

Ha a Wagenknechték nem tudják megvetni a lábukat, az nem annyira az ideológiai nézeteiken, hanem inkább a szervezeti nehézségeiken múlhat.

- tette hozzá.

A Politbarometer legfrissebb felmérése alapján a választások iránti érdeklődés jelentősen megnövekedett az előző, 2021. szeptemberi választásokhoz képest. A megkérdezettek 87%-a jelezte, hogy rendkívül izgatja őket a közelgő választás, míg ez az arány 2021-ben csupán 76% volt. Az 1990-es újraegyesítést követően tartott választások során a szövetségi választáson való részvételtől távolmaradók aránya 20-30% között mozog, de az AfD-t különösen hatékonyan tudja mozgósítani, mind a nem szavazók, mind a fiatalok körében.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint meglepő fordulat lenne, ha a CDU/CSU nem szerezné meg a győzelmet, hiszen a támogatottságuk körülbelül 30 százalékra rúg. Ez azt jelenti, hogy Merz valószínűleg ő lesz az első, aki kormányalakítással próbálkozik, ám önállóan nem fognak tudni többséget kialakítani.