A Neue Zürcher Zeitung elemzése szerint Orbán Viktor jelentős kockázatot vállalt, amikor a magyar gazdaságot a kínai autóiparhoz kapcsolta. Ez a lépés nemcsak a gazdasági stabilitás szempontjából kérdéseket vet fel, hanem a jövőbeni fejlődést is befolyáso
Az építkezés jelenlegi fázisát szemlélve a Neue Zürcher Zeitung újságírója nehezen tudja elképzelni, hogy az év végére már autók gördülnek majd le a BYD szegedi gyárának futószalagjáról. Ugyanakkor nem lehet kétséges, hogy a munka rendkívül intenzíven zajlik. Kínai munkások, modern gépek és különféle építőanyagok bőven jelen vannak, de számos épület még messze van attól, hogy a szerkezetkész állapotot elérje.
A közép-európai tudósító értesülései szerint Orbán Viktor, aki folyamatosan konfliktusba keveredik az EU-val, most Kínára helyezi a hangsúlyt, és jelentős befektetéseket irányít a távol-keleti országba. A tervezett szegedi üzem új munkahelyeket és gazdasági növekedést ígér a város számára, de kérdéses, hogy valóban elhozza-e a várt prosperityt. Mindenesetre az óriási vállalat első európai gyárának felépítése szimbolikus üzenet a Teslának.
A magyar kormány kirakatprogramjáról van szó, az egész gazdaságpolitikát leképezi. A keleti nyitás jegyében a kínai cégek adókönnyítést, állami támogatást kapnak, a hatóságok gyorsított úton állítják ki az engedélyeket. Az eredmény: Peking az eltelt 10 évben átszámítva 16 milliárd svájci frankot költött 54 nagy tervre.
Az utóbbi két évben Magyarországon a legtöbb közvetlen külföldi beruházás Kínából jött. Az értéke tavaly több volt, mint amennyi Németországnak, Franciaországnak és Nagy-Britanniának együttesen jutott. A kulcs az elektromos autók gyártása.
Kérdés, hogy Szegeden az új munkahelyekből mennyit töltenek be a magyarok, mert bár az óriáskonszern megígérte, hogy az állások 80 százalékát helyi szakemberekkel töltik be, ám azok sokszor hiányoznak, hiszen tízezrek hagyták el az országot. Úgyhogy a hatalom engedélyezte utánpótlás toborzását 3. országokból. Számuk másfél éve majdnem elérte a 90 ezret.
