Nincs, aki elvégezze a mosogatást - a nyári munkaerőhiány berobbantotta az ajtót.

A mezőgazdaság, a vendéglátás és a logisztika területén egyre égetőbb munkaerőhiány figyelhető meg, amely talán még soha nem volt ilyen súlyos. A legnagyobb probléma nem is annyira a szakképzett dolgozók hiánya, hanem az, hogy az alapvető feladatokra, mint például a takarítás, mosogatás vagy árufeltöltés, alig érkezik jelentkezés. A diákok számára viszont vonzó lehetőség kínálkozik, hiszen akár 1700-4000 forint közötti bruttó órabért is kereshetnek. A legnagyobb kereslet a fővárosban, a Balaton környékén és Kelet-Magyarországon mutatkozik, ahol a turizmus fellendülése tovább növeli a munkaerő iránti keresletet.

A nyári hónapokban különösen fontossá válik az idénymunkások szerepe – figyelmeztetnek a munkaerőpiaci szakértők. A WHC Csoport és a Mind-Diák Szövetkezet elemzései szerint már most is érzékelhető, hogy a mezőgazdaságtól a vendéglátáson keresztül egészen a logisztikai ágazatig minden terület küzd a szezonális munkaerőhiánnyal. A legnagyobb kihívást nem csupán a magasan képzett szakemberek hiánya jelenti, hanem sokkal inkább az, hogy a legegyszerűbb feladatokra – mint például a takarítás, árufeltöltés vagy mosogatás – nehezen találni megfelelő jelentkezőket.

A legégetőbb kereslet idén is a mezőgazdasági munkák piacán jelentkezik: tipikus nyári feladatok a címerezés, kapálás, szántóföldi őrzés, üzemi vagy fosztóválogatói munka. Aki komolyabb gépkezelői tudással rendelkezik - például kombájnt vagy szárítógépet tud vezetni -, könnyedén elhelyezkedhet. De nemcsak a földeken, a vendéglátásban is tombol a munkaerőhiány, különösen a Balaton és a Velencei-tó környékén.

Margitics Ákos, a WHC Csoport üzletágvezetője hangsúlyozza, hogy bár folyamatosan keresnek szobaasszonyokat, udvarosokat, londinereket és szakácsokat, a legnagyobb kihívást a takarítók és mosogatók pótlása jelenti. Ezen kívül a strandokon, élményfürdőkben és büfékben is szükség van úszómesterekre, csúszdaőrökre és pultosokra. A turizmus mellett a kereskedelem és a gyorséttermek is sok fiatal munkavállalót vonzanak, de a nyári időszakban a logisztikai és gyártási szektorokban is jelentős növekedés tapasztalható a csomagolási és operátori pozíciókra jelentkezők számában.

"A sikeres nyári szezon titka már nem csupán a gyors és hatékony toborzásban rejlik. Ma a versenyképes bérezés, a magas színvonalú munkakörülmények, a rugalmas munkaidő-beosztás és a támogató vállalati háttér biztosítása is elengedhetetlen" - nyilatkozta Margitics Ákos az Indexnek. A WHC statisztikái alapján a legnagyobb munkaerőhiány Budapestre és a Balaton környékére jellemző. Ezek az ország legdinamikusabban fejlődő és leglátogatottabb területei, ahol a belföldi turizmus tovább fokozza a munkaerő iránti keresletet.

A diákok körében idén is a kereskedelem, a vendéglátás és a turizmus a legfelkapottabb területek, ahol előképzettség nélkül is könnyedén el lehet helyezkedni. Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet vezetője hangsúlyozza, hogy a Balaton vidékén most számos munkalehetőség kínálkozik, a strandoktól kezdve a pultokig és a fesztiválokig. A legnépszerűbb lehetőségek között szerepelnek:

A másik jelentős kihívás Kelet- és Dél-Magyarország, különösen a kisebb települések esetében rejlik, ahol a diákok száma, akiket munkába lehet állítani, meglehetősen alacsony. Ez különösen problémát jelent azokban az iparágakban, ahol a munkavégzés helyhez kötött és személyes jelenlétet igényel, mint például az élelmiszeripar vagy a logisztika. Ennek következtében egyre több munkaadó kínál szállási lehetőségeket vagy utazási támogatást, hogy a távolabbról érkező fiatalokat is vonzóbbá tegyék a munkalehetőségeik.

A WHC szerint a mezőgazdaságban 5, a vendéglátásban akár 6-8 százalékos béremelkedés is elképzelhető idén és a legtöbb idénymunkás a tavalyinál magasabb juttatásra számíthat. A nyári szezonban az átlagos diákmunka-órabérek pedig bruttó 1700 és 2500 forint között alakulnak, de ennek többszörösét is megkereshetik a diákok, ha például jogosítvánnyal, szaktudással vagy nyelvtudással rendelkeznek.

Hasonló a helyzet a gyakornoki pozíciók béreinél, amelyek a legkiemelkedőbbek a Mind-Diák adatai szerint: a 25 év alatti diákoknál ez 2000 és 2700 forint/óra közötti sávban mozog. A mérnöki, pénzügyi állásoknál jellemző a magasabb, 2200-3000 forintos órabér, az IT-s munkák terén pedig nem ritka a 3000-4000 forintos vagy afeletti órabér sem. Ezzel ellentétben a kereskedelmi, egyszerű betanított vagy adminisztratív munkáknál átlagban 1700-2100 forint körüli órabérekre lehet számítani.

A 25 év alatti diákok esetében érdemes hangsúlyozni, hogy a bruttó bérük az adókedvezmények révén gyakorlatilag azonos a nettó jövedelmükkel. Ezzel szemben az idősebb munkavállalók számára a foglalkoztatás formája – legyen szó szövetkezeti munkáról vagy egyszerűbb foglalkoztatási módokról – lényeges hatással bírhat a végül kézhez kapott összegre. A WHC által közzétett statisztikák pedig a következőképpen alakulnak:

Heti fizetésben ez azt jelenti, hogy egy diák, aki heti 40 órát dolgozik, a munkától és a helyszíntől függően nagyjából nettó 72 000 és 88 000 forint közötti összeggel számolhat. Érdemes tisztázni, hogy alapesetben 16 éves kortól lehet munkát vállalni, de 15 évesen is dolgozhatnak a tanulók bizonyos feltételek mellett. A munkaviszony csak írásbeli munkaszerződéssel jöhet létre, amely tartalmazza a munkakört és az alapbért. A 18 év alatti munkavállalóknál kötelező a szülői jóváhagyás.

Bár az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nincs szükség írásbeli szerződésre, a jogviszonyt be kell jelenteni a NAV felé. Idénymunka esetén évente legfeljebb 120, alkalmi munkánál 90 nap engedélyezett ugyanannál a munkáltatónál. A fiatalok nem dolgozhatnak éjszaka, és nem rendelhető el nekik túlóra. A 16 éven aluliak naponta legfeljebb 6, a többiek maximum 8 órát dolgozhatnak.

A diákszövetkezeteken keresztül történő munkavállalás továbbra is egy vonzó és gazdaságos megoldás, amely számos előnnyel jár. A szövetkezeti keretek lehetővé teszik, hogy a munkáltatók ne kelljen foglalkozniuk az 5, 15, 90 vagy 120 napos munkaviszonyra vonatkozó korlátokkal, valamint a létszámkorlátozásokkal sem. Ez azt jelenti, hogy a vállalat méretétől függetlenül bármennyi diákot bevonhatnak a munkafolyamatokba, így rugalmasan alkalmazkodhatnak a változó igényekhez.

Tehát a 2025-ös nyár minden eddiginél nagyobb szezonális munkaerőigényt hozott, különösen a mezőgazdaságban és a vendéglátásban. Diákok vagy tapasztalat nélküli jelentkezők is bőven csemegézhetnek a lehetőségek közül, azonban a versenyképes bér mellé ma már elvárás a normális bánásmód és az élhető munkakörülmények biztosítása is.

A diákok túlnyomó többsége iskolaszövetkezeti keretek között vállal munkát, de lehetőségük van munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatottként vagy háztartási alkalmazottként is dolgozni. A diákmunka kormány által támogatott kezdeményezése a Nyári Diákmunka Program, amelyet idén immár tizenharmadik alkalommal hirdettek meg. Ezt az információt a Nemzetgazdasági Minisztérium osztotta meg az Index érdeklődésére.

A tájékoztatás szerint az idei nyári munkaerő-keresletre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre adatok. Ugyanakkor a tavalyi évre visszatekintve, a munkaerő-kereslet adminisztratív adatai alapján néhány jellemzőt kiemelhetünk. 2024 júniusa és augusztusa között a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál bejegyzett új munkaerőigények többsége az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységekből (28 százalék), valamint a feldolgozóiparból (19 százalék) és az építőiparból (10 százalék) származott.

Az elmúlt évek során hasonló trendek és létszámadatok figyelhetők meg, így a kormány 2025 nyarára is hasonló foglalkoztatotti létszámot jósol. 2024 júniusa és augusztusa között az új munkaerőigények 39%-a Budapestre, míg 16,5%-a Pest vármegyére vonatkozott. Ezen kívül a frissen létrejövő álláshelyek további 5%-a Győr-Moson-Sopron vármegyében, és szintén 5%-a Bács-Kiskun vármegyében volt bejelentve.

A tavalyi év során a munkakereslet élvonalában az egyszerű ipari pozíciók álltak, amelyek a munkavállalók 29,9%-át tették ki. Ezt követően az egyéb egyszerű építőipari munkakörök népszerűsége is jelentős volt, elérve a 9,7%-ot. További keresett foglalkozások között említhetjük a rakodómunkásokat (4,4%), a konyhai kisegítőket (3,8%), az intézményi takarító és kisegítő munkatársakat (3,7%), valamint a pultfeltöltő-árufeltöltőket (3,3%). A Nemzetgazdasági Minisztérium is hangsúlyozta a munkaerőpiac ezen tendenciáit, amelyek jól tükrözik a jelenlegi gazdasági igényeket.

A 2025-ös órabérek számottevő emelkedést mutatnak az előző évhez viszonyítva, köszönhetően a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének, amely az idénymunkát végzők körében is érezhető.

Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az idénymunkát betöltő munkavállalók órabérei ebben az évben is jelentős eltéréseket mutathatnak. A legkeresettebb idénymunkák esetében az elvárások ágazatonként és munkakörönként változnak. A mezőgazdasági idénymunkákhoz általában nincs szükség speciális képzettségre; elegendő, ha a munkavállaló rendelkezik a megfelelő munkavégzési készségekkel, például a gyümölcsszedéshez. Természetesen a turizmus és vendéglátás területén végzett idénymunkák követelményei is jelentősen eltérhetnek egymástól.

A kormány idén ismét elindította a "Nyári diákmunka" programot, immár 13. alkalommal, amelynek célja a fiatalok munkatapasztalatának és jövedelemforrásának bővítése. A program keretében a munkáltatók bértámogatásban részesülnek, ezzel is ösztönözve a fiatalok foglalkoztatását. Azóta, hogy 2013-ban útjára indult, a kezdeményezés több mint 326 ezer diák munkalehetőségét biztosította, összesen 34,4 milliárd forintos támogatás formájában.

A nyári diákmunka program célja, hogy lehetőséget biztosítson a 16-25 év közötti nappali tagozatos diákok számára, akik regisztráltak a járási hivatal foglalkoztatási osztályán. Fontos, hogy a résztvevők ne rendelkezzenek foglalkoztatásra irányuló vagy vállalkozási jogviszonnyal. A munkáltatók számára elérhető bértámogatás mértéke szakképzett munkakörök esetén 261 600 forint, míg szakképzettséget nem igénylő pozíciókban 218 100 forintra rúg – tájékoztatta az Indexet a Nemzetgazdasági Minisztérium.