Nukleáris fegyverek telepítése lehetséges szomszédunk területére, ami komoly aggodalmakat vet fel a régió biztonságát illetően.

Ausztria friss vezetése nincs könnyű költségvetési helyzetben, így úgy néz ki továbbra is a biztonsági kiadásokon igyekszik spórolni, hogy elkerülje költségvetési deficitjének további növelését. Kérdés, hogy a nyugati érdekszféra meddig nézi jó szemmel, hogy a világ egyik legélhetőbb országa úgy is elvárja a nukleáris védőernyő kiterjesztését, hogy nem hajlandó megfizetni annak költségeit.

Christian Stocker, az új osztrák kancellár továbbra is elzárkózik a NATO-csatlakozástól, de az nem zavarná, ha ő föléjük is kiterjedne a francia stratégiai elrettentő képesség, mondta el az Euractivnak adott interjújában.

Ausztria friss jobb-közép vezetése úgy tűnik továbbra sem akar eltérni attól a felfogástól, hogy a lehető legkevesebbet költsön saját védelmére. Persze mindeközben ugyanúgy a nyugati katonai infrastruktúra részeként tekint magára, így egyre több szereplőnek szúrhatja a szemét, hogy

az ország mindössze GDP-je 1%-át költi védelemre.

Miközben Svédország és Finnország az ukrajnai konfliktus következtében felrúgták semlegességüket és beléptek a NATO soraiba, Ausztria számára ez a téma sosem vált sürgetővé. Az osztrák álláspontot nagyban befolyásolja, hogy a szomszédos Svájccal együtt, mint a szövetség tagjai, védelmi erővonalat alkotnak, így jogosan érezhetik, hogy közvetlen katonai fenyegetéssel nem kell szembenézniük.

Ennek ellenére Stocker véleménye szerint a kormány komolyan foglalkozik a biztonsági kihívásokkal, és határozottan elkötelezte magát amellett, hogy 2032-re a bruttó hazai termék 2%-ára növeli a védelmi költségvetést.

Olyan korszakban élünk, amikor mindenki igyekszik lefaragni a kiadásaiból... a védelmi költségvetés megduplázása önmagában is egy bátor és merész törekvés.

„Tedd különlegessé a mondandódat!” – szólalt meg a kancellár.

Az ország költségvetése valóban súlyos nyomás alatt áll. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint az Ausztria lesz az egyetlen fejlett ország, ami idén recesszióba kerül. Az ország adósságterhe az EU-ban az egyik legmagasabb, és a tavalyi 4,7%-os költségvetési hiány messze meghaladta a blokk határértékeit.

Stocker koalíciós kormánya az idei évre 6 milliárd eurós megszorító intézkedéseket helyezett kilátásba. E lépések célja, hogy elkerüljék az EU túlzottdeficit-eljárásának megindítását, ami komoly korlátokat jelentene az ország költségvetési mozgásterében.

Magyarországhoz hasonlóan Ausztria is szeretné életbe léptetni az unió menekülési záradékát, amely lehetővé tenné, hogy 1,5%-os hiány esetén mentesüljenek a védelmi kiadásokra vonatkozó európai költségvetési szabályok alól. Stocker nyilatkozata szerint a céljuk mindenképpen a záradék kihasználása, de felmerül a kérdés, hogy pontosan mit fognak tudni elszámolni védelmi kiadásként.

Stocker emellett azon ritka európai vezetők közé tartozik, akik ellenzik a közös európai hitel felvételét a fegyverkezés finanszírozására. Mindezek mellett folyamatosan hangsúlyozza, hogy Ausztria megbízható nyugati partner a védelem terén, és ennek szellemében nem a NATO, hanem...

Franciaország az Európai Unió segítségnyújtási záradékára hivatkozva érvel, miszerint atomtöltetei nem csupán saját védelmét szolgálják, hanem hozzájárulnak az uniós tagállamok biztonságához is.

Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, a megbízható amerikai szövetségi státuszra utalva, jelezte, hogy hajlandó lenne kiterjeszteni a nukleáris védőernyőt. Ugyanakkor felvetette, hogy a védelmi rendszer fenntartási költségeit közösen kellene viselni, ami várhatóan Ausztria számára is részesedést jelentene a terhekben.

Amennyiben ez a terv megvalósulna, a földrajzi sajátosságok révén könnyen elképzelhető, hogy Ausztria belsőbb részein alakítanának ki egy francia légitámaszpontot. Ez a bázis lehetőséget adna arra, hogy a környező kisebb országok, például Magyarország védelmét is hatékonyan támogassák.

Kérdés, hogy mennyire elnézőek a tagállamok a világ egyik legélhetőbb országának korlátozott védelmi fókuszával. Stocker szerint önmagában érték, hogy országa semleges félben tud feltűnni, így például úgy érzi, hogy

akár az egyre közelebbinek tűnő ukrán-orosz béketárgyalások helyszínét is adhatnák.