A britek most felfedték a hidegháború legnagyobb kémbotrányának titkait, amely évtizedek óta rejtve maradt.

A brit titkosszolgálat, az MI5 most először tette közzé a szigorúan titkos iratait, amelyek mélyreható részleteket tárnak fel a Szovjetuniónak kémkedő három legismertebb brit kettős ügynök vallomásairól. A közzétett dokumentumok között található Kim Philby és Anthony Blunt vallomása is, akik a hírhedt "Cambridge-i Ötök" csoport tagjaiként váltak ismertté – írja a Reuters.

Az újonnan napvilágot látott dokumentumok között felfedezhetjük Kim Philby 1963-as hatoldalas vallomását, amelyben nyíltan elismeri, hogy hosszú éveken át kémkedett a Szovjetunió számára. Philby, akit a Cambridge-i Ötök vezető alakjaként ismertek, részletesen beszámol arról, hogyan történt a beszervezése 1934-ben, feltárva ezzel a titkos információgyűjtés hátterét és módszereit.

"Röviden azt javasolták, hogy dolgozzak egy olyan szervezetnek, amelyet később az OGPU-ként (a szovjet titkosrendőrség) tudtam azonosítani" - írta Philby, aki az MI5-től a "PEACH" fedőnevet kapta.

A dokumentumok között található Anthony Blunt 1964-es kihallgatásának átirata, amelyben a büntetőjogi mentességért cserébe beismerő vallomást tesz. Ekkoriban Blunt Erzsébet királynő művészeti tanácsadójaként tevékenykedett, és ezt a pozíciót 1972-ig megőrizte.

Egy 1973-as feljegyzés szerint a királynő "nagyon nyugodtan és meglepetés nélkül fogadta" a Bluntról szóló információkat.

Az akták között fellelhetők John Cairncrossról, a kémhálózat utolsó élő tagjáról szóló információk is. Egy 1964-ben készült amerikai interjú során Cairncross nyíltan bevallotta, hogy 1936 és 1951 között titkos információkat szolgáltatott a szovjeteknek.

A nyilvánosságra hozott dokumentumok között szerepel egy 1939 és 1951 között használt füzet is, amely megfigyelési tanácsokat ad.

Az arc elrejtése nem javasolt. Bár a titkosügynökökről szóló filmekben elengedhetetlennek tűnik, a valóságban ez csupán felesleges bonyodalmakat okozhat.

- áll benne.

Ken McCallum, az MI5 jelenlegi vezetője úgy véli, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatala a szervezet nyitottság iránti elkötelezettségét jelzi, amennyiben ez lehetséges. Az akták egy része a Nemzeti Levéltárban megrendezésre kerülő "MI5: Hivatalos titkok" című különleges kiállításban is helyet kap, amely az ügynökség 115 éves történelmét tárja a közönség elé.