Olyan uniós intézkedések bevezetését szorgalmazzák, amelyek súlyosan megnehezíthetik a magyar gazdasági modell működését.

Európa kockázatos helyzetbe kerülhet, ha nem biztosítja, hogy a kínai akkumulátorgyártókkal kötött partnerségek technológiai és tudásátadást is tartalmazzanak - figyelmeztet egy friss tanulmány, amelyet a brit lap mutatott be.

A Transport & Environment (T&E) nevű környezetvédelmi szervezet véleménye szerint a jelenlegi megállapodások, amelyek az európai autógyártók és a kínai beszállítók között jöttek létre, túlzottan rövid távú gondolkodásra építenek. Emellett hiányoznak a megfelelő szabályozási keretek, amelyek elősegítenék a tudásmegosztást.

A jelentés alapján ez nem csupán geopolitikai kockázatokkal jár, hanem hosszú távon komoly fenyegetést jelenthet Európa ipari önállóságára is.

A figyelmeztetés éppen akkor érkezik, amikor az európai államok újragondolják stratégiájukat, hogy csökkentsék Kínától való függőségüket a zöld technológiák terén. Az európai akkumulátoripar helyzete tovább súlyosbodott a svéd Northvolt nemrégiben bekövetkezett összeomlása miatt, amely az kontinens egyik legígéretesebb akkumulátorfejlesztője volt. Ezt az űrt az autógyártók kínai beszállítókkal megkötött szerződésekkel próbálják kitölteni: a Stellantis például egy 4,1 milliárd eurós lítium akkumulátorgyárat létesít Spanyolországban a kínai CATL-vel, amelyhez közel 300 millió eurós állami támogatást is kapott.

A jelentés rámutat arra, hogy a támogatás fejében nem határoztak meg semmilyen kötelezettséget a tudásmegosztásra vonatkozóan.

Más európai autógyártók esetében is felfedezhetők hasonló együttműködések. Például a Volkswagen a kínai Gotion High-tech vállalattal alakított ki partnerséget, amelybe 2020-ban 1,1 milliárd eurót invesztált. Ennek ellenére a Transport & Environment jelentése alapján alig tapasztalható, hogy jelentős technológiai vagy szellemi tulajdonjogi átadás történt volna. Jelenleg a dél-koreai és kínai akkumulátorgyártók dominálnak az európai piacon, míg az EU-ban tervezett akkumulátorgyárak körülbelül 40 százaléka ázsiai cégek kezében van. Ezzel szemben az Egyesült Államokban szigorúbb szabályozások érvényesek: amikor amerikai autógyártók kínai beszállítókkal lépnek partnerségre, Washington szigorú feltételekhez köti a tudás átadását és a technológiai ellenőrzést.

Brüsszel most próbálja szigorítani a kínai vállalatokkal kötött megállapodások feltételeit, hogy az európai gyártók is profitáljanak a technológiai fejlődésből.

A tervezett szabályozások azonban jelentősen lazábbak, mint amilyeneket Kína vagy az Egyesült Államok alkalmaz. Mindez egy olyan időszakban zajlik, amikor az európai cégek próbálnak lépést tartani ázsiai riválisaikkal, miközben a kontinensen csökken az elektromos járművek iránti kereslet, és egyre nehezebb megfelelő finanszírozáshoz jutniuk.

Ráadásul a Magyarországra érkező olyan szereplők, mint a Sunwoda, a CATL vagy az EVE Battery, nem mutatnak érdeklődést a tudásmegosztáson alapuló együttműködések iránt. Ez pedig akár azt is eredményezheti, hogy elhagyják Európát, ami komoly kihívások elé állíthatja a magyar gazdasági modellt.

A pénzügyi nehézségek hatására több európai akkumulátorgyártó elkezdte visszafogni bővítési terveit. Különösen a francia Automotive Cells Company (ACC), amelynek támogatói között ott van a Stellantis, a Mercedes-Benz és a TotalEnergies, bejelentette, hogy elhalasztja a német és olasz gyártókapacitásának növelését a piaci lassulás következtében. Ez a döntés egy 4 milliárd eurós finanszírozási terv leállításához vezetett, és a cégnek végül egy 845 millió eurós banki hitelt kellett igénybe vennie a dunkerque-i létesítménye fejlesztésére.

Az európai akkumulátorgyártók jelenleg egy új, költséghatékonyabb lítium-vas-foszfát technológián alapuló akkumulátor kifejlesztésén dolgoznak. Ez a megoldás ugyan alacsonyabb energiasűrűséggel rendelkezik, de előnyként szolgálhat a költségek csökkentésében. Azonban a projekt megvalósíthatóságának kérdése még nem teljesen tisztázott.

Az európai akkumulátoripar számára a legnagyobb kihívás továbbra is a tömegtermelés, amelyben Kína jelentős előnyben van. Egyes szakértők szerint a tudásmegosztás kiterjesztése az egész ellátási láncra segíthetne Európának felzárkózni, ahogyan Kína is az európai autógyártók tapasztalataira építve fejlesztette fel iparágát az elmúlt két évtizedben.

A T&E figyelmeztet, ha az EU nem lép időben, akkor fennáll a veszélye, hogy a kontinens csupán egy összeszerelő üzemként fog működni, miközben a valódi innováció és a stratégiai fejlesztések továbbra is az ázsiai gyártók kezében maradnak.