Orbán Viktor kijelentette, hogy az ukránpárti erők komoly befolyást gyakorolnak a hadseregben is, ami aggasztó fejlemény a régió biztonsága szempontjából.
Orbán Viktor kifejtette, hogy a kormány külföldön és belföldön is egyaránt az ukránpárti és háborúpárti erők támadásaival néz szembe. Szerinte Ruszin-Szendi esete is jelzi, hogy ezek az erők már mélyen beágyazódtak a hadsereg vezetésébe. Hozzátette, hogy nem örvend annak, hogy a politika beépült a katonaság soraiba, de megnyugtatja, hogy saját lelkiismerete tiszta, mivel nem ő hozta be a politikát a hadseregbe; ezt a helyzetet a volt vezérkari főnök tette lehetővé, amikor csatlakozott a Tisza Párthoz.
A miniszterelnök kijelentette, hogy a közelgő EU-s csúcstalálkozón az ukrajnai konfliktus kérdése kiemelt szerepet kap. Fontosnak tartja, hogy Magyarország álláspontját is tükrözzék a viták során. Orbán Viktor megjegyezte, hogy Brüsszel Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni előretolt védelmi vonalként kezeli, ám ő ezt a megközelítést tévesnek tartja, mivel szerinte a háborúval való konfrontáció elkerülhetetlen. A béke elérése érdekében sürgeti a gazdasági kapcsolatok rendezését Oroszországgal, és hangsúlyozza, hogy a jövőben biztonsági és fegyverzet-korlátozási megállapodásokra is szükség lesz.
Orbán úgy látja, ha az unió a jelenlegi úton halad tovább, minden pénzünket haderőre fogjuk költeni. Szerinte szükséges az európai haderő fejlesztése, de fegyverkezési versenybe nem szabad belebonyolódnunk.
