A jelöltek kiválasztása az Emberi Jogok Európai Bíróságára egy pályázati folyamat keretében történik.

A bírójelöltek sorsa az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének kezében fog állni.
A kormány álláspontja szerint a jövőben nyilvános pályázat keretében kell kiválasztani az Emberi Jogok Európai Bírósága magyar bírójelöltjeit, ami a péntek este kiadott Magyar Közlönyből derül ki. A bírókat az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választja ki, mégpedig kilenc évre, amely időszak nem hosszabbítható meg. A választás során az egyes országok három javasolt jelöltje közül kell dönteni. A magyar küldöttséget, amely a kormánypárti és ellenzéki képviselőkből tevődik össze, Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke irányítja. Jelenleg Paczolay Péter, aki az Alkotmánybíróság korábbi elnöke volt, képviseli Magyarországot a bíróságon, és ő 2017 óta tölti be ezt a pozíciót.
Magyar nemzetiségű képviselőként csupán egy személy van jelen, ugyanis Ausztria tavaly Jakab András professzort jelölte, aki az ősszel sikeresen megnyerte a választást.
A bírójelölti pályáztatás lebonyolításáért felelős Igazságügyi Minisztériumban jelentős változás történt: február 1-től Bíró Attila közigazgatási államtitkár posztját Pilz Tamás, az eddigi helyettes államtitkár veszi át.
Mint a hivatalos lap szinte minden számában, a péntek késő estiben is vannak a költségvetést érintő döntések. A rendkívüli kormányzati intézkedések keretéből "felhalmozási célú kiadásokra" 4 milliárd forintot áttesznek a Bethlen Gábor Alapba, amely eddig is az egyik fő kedvezményezettje volt az ilyen átcsoportosításoknak.
219 millió forintot pedig a Belügyminisztérium Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatósága kap, nagyobbrészt személyi kiadásokra, mert ott fognak dolgozni a Kedvezményezett Települések Gazdaságélénkítő Programja további, helyi szintű működtetését végző projektkoordinátorok.
A kormány időnként a költségvetési keretekhez viszonyítva meglepően alacsony összegű ügyekkel is foglalkozik. Jelenleg például az Alkotmánybíróság számára 30 millió forint kerül biztosításra a Miniszterelnökség tartalékából, ám a célja nem egyértelmű. Ezen kívül két Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei falunak is kiegészítő támogatást nyújt a kormány: Tardona számára 170 millió forintot szánnak "kötelező feladatok ellátására", míg Szakácsinak 12 millió forintot adnak "fennálló tartozás rendezésére".