Riasztó hírek érkeztek, amelyek már közvetlenül a pénztárcánkat is sújtják.

Úgy tűnik, hogy a kormány által az infláció megfékezésére tervezett lánc kissé meglazult. A fogyasztói árak emelkedése a januári csúcs után februárban sem mutatott csökkentő tendenciát. Az emberek leginkább az élelmiszerárak emelkedésén keresztül tapasztalják meg az infláció hatásait. A magyar gazdaság gyenge pontja tehát nemcsak a növekvő árak, hanem a visszafogott ipari teljesítmény is.

Januárban, a kiskereskedelem forgalma 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, azonban a keddi KSH-jelentés rávilágít arra, hogy az infláció továbbra is komoly kihívások elé állít minket. Már előre lehetett sejteni, hogy a februári adatok ismét nem fognak kegyelmezni.

Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, már szombaton, az Economx és az Index közös konferenciáján kifejtette, hogy az élelmiszerinfláció akár 7 százalékra is emelkedhet. Ez a kijelentés arra utal, hogy a teljes infláció mértéke sem várhatóan csökken. Elemzők februárra 5,3 százalékos inflációs rátát jósoltak, és az Indexnek nyilatkozó szakértők véleménye szerint az idei inflációs csúcsot januárban tapasztaltuk.

Január során a fogyasztói árak átlagosan 5,5%-kal emelkedtek a tavalyi évhez képest. Egyetlen hónap leforgása alatt az árak 1,5%-os növekedést mutattak. Az élelmiszerek ára az év első hónapjában éves szinten 6%-kal, míg havi szinten 1,9%-kal drágult. Az élelmiszerárak változásait külön táblázatban foglaltuk össze az év első hónapjára vonatkozóan:

Az alapvető élelmiszerek fogyasztói átlagárának alakulása az elmúlt 5 év januárjában (forintban):

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatok és statisztikák rendkívül fontos forrást jelentenek a különböző társadalmi, gazdasági és demográfiai jelenségek megértéséhez. Ezen adatok segítségével mélyebb betekintést nyerhetünk a hazai trendekbe és változásokba.

A táblázat jelentősége a közelgő választások fényében különösen kiemelkedő, mivel a konjunktúraérzet döntő szerepet játszhat a jövő évi eredmények alakulásában. Így a tényleges gazdasági növekedésnél sokkal inkább a közvélemény hangulata válhat meghatározó tényezővé.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden nyilvánosságra hozta a legújabb, februári statisztikákat. Az adatok alapján a fogyasztói árak 2025 februárjában átlagosan 5,6 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi szinthez képest.

A havi trendeket tekintve februárban a fogyasztói árak átlagosan 0,8%-kal növekedtek januárhoz viszonyítva.

Érdemes arra is kitérni - ahogy azt korábban megírtuk - Németország elkezdte földbe döngölni Orbán Viktor ígéretét. A legfrissebb adatok szerint januárban az ipari termelés volumene 3,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Azonban a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,8 százalékkal nagyobb volt a decemberinél. A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene 2025 januárjában.

Megszokott módon a legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés látható. Az Európai Unió versenyképességi problémái, Németország gazdasági válsága korlátozza az exportvezérelt magyar gazdaságot, így az ipar teljesítményét. Így a magyar gazdaság két legnagyobb problémája az ipari termelés és az infláció lett.

Ahogy azt többször kifejtettük, a világjárványt követően a demokraták által elkezdődött a gazdasági helyreállás az Egyesült Államokban, de a választási eredmény ezt nem tükrözte. Jól látható, hogy a világon a lakosság konjunktúraérzetének javítása mindenhol hosszú folyamat. Pedig a kormánynak a valós konjunktúraérzet megteremtése most a választás miatt fontosabb, mint a KSH-számokban kimutatható növekedés.

Ha az élelmiszer-infláció kérdésére fókuszálunk, akkor a legfrissebb információink szerint a kormány szerdán fog dönteni arról, hogy milyen lépéseket tehet a helyzet kezelése érdekében. Jelenleg még nem világos, hogy ha beavatkoznak, akkor az ársapka bevezetését választják-e. Csak annyit tudunk, hogy a hat legnagyobb élelmiszerlánc közül kettő már reagált, ami arra utal, hogy van szándék az árak stabilizálására, de még rengeteg teendő van ezen a téren – fogalmazott Nagy Márton a kiskereskedelmi szektor képviselőinek szombati üzenetében.

Az inflációs adatok elemzésekor fontos figyelembe venni, hogy a bérek jelenleg 8,7 százalékkal magasabbak, mint az elmúlt három évben tapasztalt inflációs növekedés. Ezt a kormányzati statisztikák alapján állapítják meg, ám tény, hogy a lakosság inflációs érzete ezt egyelőre nem tükrözi. Az Index értesülései szerint a kormány inkább arra összpontosít, hogy...

- Ahogyan azt egy korábbi írásunkban is kifejtettük, Nagy Mártont alaposan meginterjúvoltuk az élelmiszerárak növekedésének lehetséges okairól. Az utóbbi időben egyre többször felmerül, hogy a teljes élelmiszerellátási rendszer működése nemcsak hatékonytalan, hanem vertikálisan sem megfelelően integrált.

Nagy Márton szerint ha a termelő - most épp az alapanyagárak miatt - emel az árain, arra a folyamatban következő szereplő "ctrl+c, ctrl-v"-vel rápakolja a saját emeléseit. Nem véletlen tehát, hogy háromlépéses akciótervet dolgoztak ki az élelmiszerárak megfékezésére. Ennek első eleme - az önkéntes árcsökkentés - a kereskedőket és a beszállítókat érinti. A második, a haszonkulcs maximalizálása. A harmadik, az árstop viszont mindenkire hat: a termelőtől kezdődően az összes szereplő árképzését érinti.