Putyin a tálibok kőolajkincsének irányába terelte figyelmét.

Oroszország és az Afganisztánt irányító tálibok között olajkitermelési megállapodás született, amely a közép-ázsiai országban egy új olajfinomító felépítését is magában foglalja. A két fél diplomáciai kapcsolatai rendkívüli ütemben fejlődnek, és a tálib vezetés már felvetette, hogy nagykövetet küldenének Moszkvába. De vajon valóban elindult a két korábbi ellenfél közötti szorosabb együttműködés?

Kína után Oroszország is hamarosan nekilát az olajkitermeléshez szükséges fúrások megkezdésének Afganisztán területén. Ez a lépés a május 13-15. között Kazanyban megrendezett XVI. Oroszország - Iszlám Világ fórum keretében valósult meg, ahol a tálibok megállapodást írtak alá az orosz Inteko vállalattal. A cégcsoport már korábban is folytatott geológiai kutatásokat az országban – számolt be erről Rusztam Habibulin.

Az afganisztáni orosz kereskedelmi központ vezetője nemrégiben bejelentette, hogy az Inteko egy új olajfinomító megépítését tervezi Afganisztánban. Az építkezés pontos ütemtervét azonban még nem hozták nyilvánosságra. A tárgyalások során további eredmények is születtek, amelyeket a tálibok jelentős sikernek értékelnek: a két ország megállapodott a kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről, valamint a magánszektor vállalatainak együttműködésének fokozásáról a kőolaj- és földgázkitermelés terén. Emellett tervek szerint egy ipari-logisztikai komplexum kialakítása is szerepel a jövőbeni célok között.

Afganisztán jelenleg még nem számít olajhatalomnak, hiszen napi kőolajfogyasztása mindössze 50 ezer hordóra rúg, amit főként Iránból és Üzbegisztánból importálnak. Ugyanakkor a tálibok, akik 2021 augusztusában átvették a hatalmat, óriási eredményként könyvelték el, hogy tavaly júniusban mindössze 10 nap leforgása alatt több mint 80 millió dollár értékben értékesítettek körülbelül 150 ezer tonna kőolajat.

Az afganisztáni kőolajipar újjáélesztése nem valósulhatott volna meg csupán hazai erőforrásokkal. A nemzetközi csapatok kivonulása által teremtett lehetőséget Kína ragadta meg először: 2022-ben a kínai Hszincsiang Közép-ázsiai Kőolaj- és Gázipari Társaság (CAPEIC) 25 éves megállapodást kötött a tálib hatóságokkal. Ennek keretében az első évben 150 millió dollárt, összességében pedig 2026-ig 540 millió dollárt szánnak Afganisztán olajiparának fejlesztésére.

Bár tavaly világossá vált, hogy a befektetés nem halad a tervezett ütemben – részben a kínai vállalat anyag- és munkaköltségeinek pontatlan előrejelzése, valamint az afgán költségvetési tervezet hosszadalmas késlekedése miatt – a napi olajkitermelés mennyisége mégis sikeresen meghaladta az 1100 tonnát. Ezen túlmenően a CAPEIC ambiciózus terveket sző, amelyek között szerepel 22 új kút fúrása is, a cél pedig, hogy a napi kitermelést 2000 tonna fölé emeljék.

Mi lehet Kína szándéka? Ha a kőolajban gazdag államokat vesszük számításba, Afganisztán biztosan nem tekinthető egy "kincsesbányának".

A kivonulás következtében markánsan megnövekedett Afganisztán bányászati potenciálja, ami vonzóvá tette az országot a külföldi befektetők számára. Ugyanakkor Peking érdeklődése nem csupán gazdasági, hanem stratégiai megfontolásokból is fakad. A két ország közötti határ mindössze 92 kilométer hosszú, azonban ez a közelség kulcsfontosságú szerepet játszik Afganisztán stabilitásának biztosításában, amely a keleti nagyhatalom számára kiemelt prioritást élvez. De vajon mi a helyzet Oroszország viszonyával Afganisztánhoz?

Lassan négy év eltelt azóta, hogy a tálibok átvették az irányítást Asraf Gáni elnök kormányától Afganisztánban, ám eddig egyetlen ország sem merte hivatalosan elismerni a tálib rezsimet. A nemzetközi közösség számára továbbra is nyitott kérdés, hogy miként viszonyuljanak az új hatalomhoz. Különösen a nyugati államok számára jelent kihívást ez a helyzet, miközben a keleti nagyhatalmak, élükön Oroszországgal és Kínával, láthatóan a kapcsolatok normalizálására törekednek, s így de facto elfogadták a tálibok uralmát. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy az iszlamisták fontos szövetségesek a terrorizmus elleni harcban.

Az orosz legfelsőbb bíróság április közepén bejelentette, hogy eltávolítja a Talibánt a terrorszervezetek nyilvántartásából, amelyre 2003 óta szerepelt. A határozat május 20-án lépett életbe, ezzel új lehetőségeket nyitva meg a partnerségi kapcsolatok kiépítése előtt. Moszkva azzal indokolta döntését, hogy a régióban növekvő iszlamista fegyveres csoportok aktivitása komoly biztonsági kihívások elé állítja az országokat, és a helyzet kezelése érdekében elengedhetetlen a tálibok támogatása.

Az utóbbi évek során Oroszország nem számított a legfontosabb célpontnak az iszlamista terroristák számára. Azonban a 2024. március 22-én Krasznogorszkon történt terrortámadás után a Kreml is figyelmeztetett a fenyegetések súlyosságára. Az Afganisztánban aktív Iszlám Állam-Horaszán Tartomány (ISIS-K) által végrehajtott támadás következtében több mint 145 ember vesztette életét, és legalább 551-en megsebesültek.

Zamir Kabulov, Oroszország egykori afganisztáni nagykövete május elején kijelentette, hogy a szervezetet "közös ellenségnek" tekinti, hangsúlyozva, hogy Moszkva támogatni fogja a tálibokat az ISIS-K elleni küzdelemben. Ez a terrorcsoport a vitatott rezsim számára az egyik legjelentősebb biztonsági fenyegetést jelenti. 2021 augusztusi hatalomátvételük óta az ISIS-K több alkalommal is támadást indított afgán civilek ellen, és gyakran célba veszik a tálib hatóságok tagjait is.

2024 decemberében a megbízott menekültügyi miniszter, Halil Hakkáni vesztette életét egy öngyilkos merénylő robbantásakor. Vlagyimir Voronkov, az ENSZ terrorizmus elleni küzdelemért felelős főtitkárhelyettese biztonsági jelentésekre hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy egyelőre kis számban, de érkeznek Afganisztánba külföldiek, hogy beálljanak az ISIS-K katonái közé. Figyelmeztetett arra is, hogy a szélsőségesek egyre aktívabbak Közép-Ázsiában, és Európában is terveztek merényleteket.

Oroszország és a tálib vezetés közötti közeledés egyértelműen kirajzolódik. Zabihulla Mudzsahid, a tálibok szóvivője üdvözölte a legutóbbi felfüggesztési döntést, és kifejezte reményét, hogy a két ország közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatok erősödni fognak. "Az orosz elnök helyes irányba halad" - tette hozzá. Ugyanakkor Oroszország részéről a tálib hatalom elismerése még várat magára. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tavaly januárban világossá tette, hogy a fegyveresek politikai kötelezettségeik teljesítése nélkül nem számíthatnak kormányuk elismerésére.

Emellett egy olyan kormány felállítását is sürgette, amelyben nem csak tálibok kapnak helyet. "A tálib kormányban vannak üzbégek, tádzsikok, pastunok és hazarák, de politikailag mindannyian tálibok" - mutatott rá.

Nem csupán Kína és Oroszország az egyetlen olyan ország, amely közeledik a tálibokhoz. 2023 decemberében Kazahsztán, majd 2024 szeptemberében Kirgizisztán is eltávolította a Talibánt a terrorszervezetek listájáról. Bár hivatalosan egyik állam sem ismerte el a tálib kormányzatot, a biztonsági kihívások miatt sokan úgy vélik, hogy elengedhetetlen az együttműködés a tálibokkal.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjeként tevékenykedik, ahol a migrációs folyamatok mélyreható vizsgálatával foglalkozik.