A napenergia rekordmennyiségű terjedésen ment keresztül az Európai Unióban, és mi sem maradunk le a fejlődésről.

Az EU statisztikai hivatalának friss adatai alapján egy érdekes fordulatot tapasztalhatunk: a napenergia előállítása mostantól már nagyobb részesedést képvisel, mint az atomenergia.

A napenergia kihasználásának szembetűnő növekedése nem csupán az öreg kontinensre jellemző, hanem Magyarországon is egyre gyorsabb ütemben váltunk át erre a megújuló energialapra.

Hazánk egyfelől előkelő helynek örvend a napelemek teljesítmény-növekedésének vetületében, azonban, ha a megújulók megoszlását nézzük meg tüzetesebben, van még behoznivalója.

Összességében elmondható, hogy a megújuló energiaforrások szerepe a hazai nettó elektromos áramtermelésben nem olyan jelentős, mint ahogy az az alábbiakból világosan kiderül.

Ahogy az ismertetett adatsor rávilágít, 2025 második negyedévében az EU-ban a nettó villamosenergia-termelés 54 százaléka megújuló energiaforrásokból származott, ami növekedést jelent a 2024 azonos negyedévében regisztrált 52,7 százalékhoz képest. Ez a növekmény főként a napenergiának köszönhető, mely összesen 122 317 gigawattórát (GWh) termelt idén a második negyedévben, ami a teljes villamosenergia-termelési mix 19,9 százalékát teszi ki április elejétől június végéig.

Júniusban a 22 százalékot elérő napenergia volt az EU-ban termelt villamos energia fő forrása, ezzel pedig nem csupán a nukleáris energiát (21,6 százalék), de a szélenergiát (15,8 százalék), a vízenergiát (14,1 százalék) és a földgázt (13,8 százalék) is túlszárnyalta.

Az uniós tagállamok közül 2025 második negyedévében Dániában volt a legmagasabb a megújuló energiaforrások nettó villamosenergia-termelésének aránya 94,7 százalékkal, ezt követte Lettország (93,4 százalék), Ausztria (91,8 százalék), Horvátország (89,5 százalék) és Portugália (85,6 százalék). A legalacsonyabb arányt megújuló energiaforrások szempontjából Szlovákiában (19,9 százalék), Máltán (21,2 százalék) és Csehországban (22,1 százalék) regisztrálták.

Ha csak a júniust vesszük alapul, az országrangsor így néz ki: az első helyre Lettország (98,8 százalék), a másodikra Dánia (96,8 százalék) került, majd a harmadik helyezést Luxemburg (95,2 százalék) szerezte meg. Júniusi mércével a lista aljára Málta (19,4 százalék), Szlovákia (20,9 százalék) és Csehország (27,3 százalék) lépett.

Az sem mellékes, hogy a 27-ből 15 uniós országban nőtt a megújuló energiaforrások aránya a nettó villamosenergia-termelésben 2025 második negyedévében.

A legkiemelkedőbb éves növekedést Luxemburg (+13,5 százalékpont) és Belgium (+9,1 százalékpont) tapasztalta, amely elsősorban a napenergia hasznosításának jelentős fellendülésének tudható be.

Uniós szinten a második negyedév adatai azt jelzik, hogy a megújuló forrásokból előállított villamos energia jelentős része a napenergiából származik, amely 36,8%-ot képvisel. Ezt követi a szélenergia, amely 29,5%-ot, illetve a vízenergia, amely 26,0%-ot tesz ki. Az éghető megújuló tüzelőanyagok részesedése 7,3%, míg a geotermikus energia aránya mindössze 0,4% volt.