A magyar pár házvásárlása rémálommá változott: pincébe zárt férfi, folyamatos rendőri jelenlét - Pénzcentrum
Nem minden szomszédság idilli - ezt a saját bőrén tapasztalja egy fiatal pár, akik végre beköltözhettek otthonukba egy jó nevű városrészben. A boldogság azonban rövid életű volt: a mellettük lakó idős asszony ugyanis szinte napi rendszerességgel tesz bejelentéseket a hatóságoknál teljesen alaptalan vádakkal. A hamis riasztások nemcsak idegőrlőek, de a pár mindennapjait is ellehetetlenítik. Megkérdeztük az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK) és egy a témában jártas ügyvédi irodát, hogy kiderítsük: mikor minősül egy bejelentés jogilag hamisnak, és mit tehet az, akit rendszeresen, szándékosan vádolnak meg valótlan dolgokkal.
Nemrégiben egy olvasónk osztotta meg velünk egy izgalmas történetet: egy fiatal pár, aki egy megyeszékhely szívében valóra váltotta álmaikat, végre birtokba vette új otthonát egy népszerű környéken. Az eleinte boldog és izgalmas beköltözés azonban gyorsan árnyékot vetett a kezdeti lelkesedésre, ugyanis kiderült, hogy a szomszédság nem minden tagja osztozik az örömükben. Az egyik idős hölgy, aki a szomszédos telken él, szinte naponta bejelentéseket tesz a hatóságoknál a fiatalok ellen, ezzel megkeserítve életüket és szomszédi kapcsolataikat.
A vádak sorában felmerül a hangoskodás, és az is, hogy valakit állítólag fogva tartanak a pincében – csakhogy az ingatlannak valójában nincs pincéje. Ennek ellenére a rendőrség, a mentők, sőt még a katasztrófavédelem is folyamatosan kivonul a helyszínre, minden alkalommal alapos ellenőrzést végezve.
A folyamatosan érkező alaptalan vádak nem csupán zavaróak, hanem komoly terhet rónak a pár életére is, hiszen állandóan magyarázkodásra kényszerülnek a teljesen megalapozatlan kijelentések következtében.
A történetek olvasása közben sokakban felmerülhet a kérdés: mikor tekinthető egy bejelentés hamisnak, és mi számít jogi értelemben zaklatásnak? Milyen lehetőségeik vannak az érintetteknek, és meddig köteles a rendőrség és más hatóságok reagálni a folyamatosan érkező, ugyanattól a személytől származó valótlan bejelentésekre?
Az ügy kapcsán az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda és a rendőrséget is megkerestünk, hogy feltegyük nekik a kérdéseinket.
Kezdjük azzal, hogy szeretnénk pontosan meghatározni, jogi értelemben mit jelent az, ha egy személy folyamatosan és nyilvánvalóan hamis információkat közöl a hatóságokkal.
Az ügyvédi iroda szakértője szerint több büntetőjogi kategória is szóba jöhet, elsőként a hamis vádat (Btk. 268.§) említette. Mint mondta, ez a legsúlyosabb minősítés, ami akkor valósulhat meg, ha valaki egy konkrét, ártatlan személyt (akiről tudja, hogy ártatlan) vádol meg bűncselekmény elkövetésével egy hatóság (pl. rendőrség, ügyészség) előtt azzal a szándékkal, hogy ellene büntetőeljárás induljon. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ez egy fokkal enyhébb, de szintén komoly bűncselekményként említette a hatóság félrevezetését (Btk. 271.§). Az ügyvéd szerint ez akkor valósul meg, ha valaki egy hatóságnak bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetéséről tesz valótlan bejelentést, de nem vádol meg konkrét személyt, vagy a bejelentés nem büntetőeljárás megindítására irányul. A bejelentő célja a hatóság felesleges riasztása, erőforrásainak lekötése. Ez a bűncselekmény vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A szakember szerint közvetetten, de idetartozik a rágalmazás (Btk. 226.§) is, ami akkor valósulhat meg, ha a valótlan bejelentés célja nem elsősorban a hatósági eljárás megindítása, hanem egy másik személy becsületének csorbítása. Rágalmazást követ el, aki más előtt valakiről a becsület csorbítására alkalmas, valótlan tényt állít. A rágalmazás magánindítványra üldözendő, ami azt jelenti, hogy a sértettnek kell kérnie a büntetőeljárás megindítását. Alapesetben vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az ügyvéd szerint a zaklatás (Btk. 222.§) az a bűncselekmény, amely a jelen tényállásba a legjobban beleillik.
Amennyiben valaki folyamatosan és tartósan, zaklató módon tesz valótlan bejelentéseket, azzal a szándékkal, hogy beleszóljon a sértett magánéletébe és napi rutinjába, valamint félelemkeltés céljával cselekszik, akkor zaklatást valósít meg. Ha ennél súlyosabb bűncselekmény nem történik, az elkövető akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.
A hatóságok hangsúlyozták, hogy a 112-es segélyhívó szám indokolatlan használata szabálysértésnek tekinthető, és pénzbírságot vonhat maga után. Mint emelték ki,
E szabálysértést az követi el, aki az ingyenes 112-es európai segélyhívó számot, illetve a nemzeti segélyhívó számot nem a megfelelő, hivatalos célokra használja.
A hatóságok hangsúlyozták, hogy a szabálysértések ismételt elkövetése súlyosbító tényező a büntetések meghatározásakor. A rendőrség emellett felhívta a figyelmet arra, hogy azok, akik hamis bejelentéseket tesznek, ezzel zavarva a köznyugalmat, és látszólagos közveszélyt idéznek elő, súlyos következményekkel nézhetnek szembe. Minősített esetekben akár ötévi szabadságvesztés is várhat rájuk.
Következő kérdésünk az volt, hogy mit tehet ilyenkor az, akit hamisan vádolnak meg, és milyen jogi eszközökkel lehet fellépni a bejelentővel szemben. Az ügyvédi iroda két lehetőséget említett:
A büntetőjogi eljárás keretében az érintett személy a rendőrségen tehet feljelentést, amely az ügyvéd véleménye szerint a leghatékonyabb és legmegfelelőbb lépés. A feljelentés során fontos, hogy alaposan és részletesen ismertesse az eseményeket, valamint mellékelje az összes rendelkezésre álló bizonyítékot.
A polgári jogi eljárás célja lehet a jogsérelem helyreállítása és anyagi kompenzáció igénylése. Ennek egyik előnye, hogy a bizonyítékok bemutatása általában egyszerűbb, mint a büntetőeljárás során, és a figyelem főként a sérelemre összpontosul. Ilyen esetekben a bíróságtól többféle dolgot lehet kérni: például a további jogsértések megakadályozását, sérelemdíj megfizetését, valamint kártérítést, ha anyagi kár is keletkezett (mint például ügyvédi költségek vagy elmaradt jövedelem).
A szakértő hangsúlyozta, hogy a büntetőeljárás során a bizonyítási teher szigorúbb, mivel minden kétséget kizáróan kell igazolni, hogy a bejelentő bűncselekményt követett el. Ezzel szemben a polgári perben elegendő, ha a tények valószínűsítettek, ami lényegesen enyhébb követelményt jelent.
Fontos, hogy a jogi lépések sikeressége érdekében a hamis bejelentésekkel szemben alapos bizonyítékgyűjtés történjen. Érdemes minél több dokumentumot, például hatósági iratokat, leveleket és hivatalos idézéseket összegyűjteni, amelyek a bejelentések következtében érkeztek. Továbbá, tárgyi bizonyítékok, mint fényképek és videók, amelyek a valós helyzetet tükrözik, szintén hasznosak lehetnek. Ne feledkezzünk meg a kommunikációról sem: minden e-mailt, SMS-t és egyéb üzenetet érdemes megőrizni, amelyek a bejelentővel folytatott párbeszédeket dokumentálják. Az ügyvéd ajánlása szerint célszerű naplót vezetni a bejelentésekről és a hatóságokkal való kapcsolattartásról, valamint a rendőrség kiérkezésekor mindig kérjünk jegyzőkönyvet. Emellett a tanúk adatai is kulcsfontosságúak, ezért érdemes feljegyezni a nevüket és elérhetőségüket, akik megerősíthetik a valótlan állításokat. Mindezek a lépések hozzájárulhatnak az ügy erősebbé tételéhez a jogi eljárás során.
Fontos, hogy a polgári jogi igényérvényesítés során alaposan összegyűjtsük a szükséges dokumentumokat a vagyoni kárra vonatkozóan. Ehhez elengedhetetlenek az ügyvédi munkadíjról készült számlák, valamint a jövedelemkiesést igazoló papírok, különösen akkor, ha a rendőrségi ügy miatt nem tudtunk munkába állni. Továbbá, ha a folyamatos bejelentések miatt egészségügyi problémák merültek fel — például magas vérnyomás, alvászavar vagy szorongás —, akkor az orvosi igazolások is kulcsfontosságúak lehetnek a kárigény alátámasztásában. Ezen dokumentumok alapos összegyűjtése és rendszerezése segíthet abban, hogy a lehető legjobb eséllyel érhessük el jogaink érvényesítését.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen költségekkel, időtartammal és kockázatokkal járhat egy ilyen jogi eljárás az érintett fél számára, az iroda azt válaszolta, hogy ez több dologtól is függ. Mint hangsúlyozták, az ügyvédi díj abszolút változó irodánként és ügyvédenkként, ezen felül az igazságügyi szakértő kirendelése (polgári perben, ha szükséges) több százezer forintos költséggel is járhat, amelyet meg kell előlegezni. Polgári per indítása esetén eljárási illetéket kell fizetni, amely a követelés összegétől függ. A pervesztes fél ezeket a költségeket köteles megtéríteni az eljárás lezártával, de addig is meg kell előlegezni.
A feljelentés benyújtása díjmentes, kivéve az ügyvéd díját, míg a magánindítvány, például rágalmazás vagy zaklatás esetén, szintén illetékmentes. Fontos azonban megjegyezni, hogy mind a büntető, mind a polgári eljárások hosszadalmasak lehetnek, és akár éveken át elhúzódhatnak.
Átlagosan egy jogi eljárás befejezéséhez 2-4 éves időtartamra érdemes számítani.
Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, milyen következményekkel járhat, ha valaki a szomszédjára valótlan bejelentéseket tesz. Az ilyen cselekedetek nemcsak a közvetlen érintettek életét nehezítik meg, hanem a hatóságok erőforrásait is feleslegesen terhelik. De mi történik, ha egy személy már többször hamis bejelentéseket tett, és újra megpróbálja értesíteni a hatóságokat? A hatóságoknak ilyenkor figyelembe kell venniük a korábbi bejelentéseket, és ha azok bizonyítottan hamisak voltak, akkor jogi lépéseket tehetnek a bejelentő ellen. Ugyanakkor, ha a bejelentő valóban tanúja lesz egy bűncselekménynek, a helyzet bonyolulttá válik. A hatóságoknak mérlegelniük kell, hogy a bejelentést komolyan vegyék-e, figyelembe véve a korábbi tapasztalatokat. Ezért fontos, hogy a hatóságok megfelelő protokollokat kövessenek a hamis bejelentések kezelésében, hogy ne szűkítsék le a valóban fontos bejelentések lehetőségét, miközben védik a közösséget a manipulációktól. Az ilyen helyzetek kezelése során a jogi keretek és a felelősség kérdése is központi szerepet kap.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a hatóságoknak kötelező reagálniuk minden bejelentésre, és nem engedhetik meg maguknak, hogy figyelmen kívül hagyják a beérkező hívásokat. Minden egyes jelzés komoly figyelmet érdemel.
Egyetlen valós eset elmulasztásának következménye - például egy ember halála - összehasonlíthatatlanul súlyosabb, mint a hamis riasztásokra elpazarolt erőforrás.
Egyúttal hangsúlyozta, hogy amennyiben ugyanazon személytől ismételten érkeznek alaptalan bejelentések, elképzelhető, hogy a hatóságok nem fogják ezeket a bejelentéseket kellő komolysággal kezelni. Ennek tükrében a bejelentések sürgőssége is felülvizsgálatra kerülhet.
Ezen kívül a hatóságnak lehetősége van arra, hogy eljárást indítson a bejelentő ellen, és akár a hatóság félrevezetésének vádja is felmerülhet. Különösen súlyos esetekben a hatóság polgári úton is követelheti azokat a költségeket, amelyeket a hamis bejelentések okoztak.
Az ORFK megerősítette, hogy a rendőrség, a mentők, és a katasztrófavédelmi munkatársak a bejelentéseket minden esetben komolyan veszik. Ugyanakkor kiemelték, hogy az indokolatlan hívások túlterhelhetik a rendszert veszélybe sodorva azoknak az életét, akik valóban a rendőrség, mentőszolgálat vagy a katasztrófavédelem segítségére szorulnak. Hozzátették: a rendőrség minden tudomására jutó esetet megvizsgál, és megteszi a szükséges intézkedéseket.
Az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda nyomatékosította, nincs két egyforma ügy, és az érintettek mindenképpen forduljanak szakértő ügyvédhez, mielőtt büntetőjogi, vagy akár polgári jogi útra folyamodnának.
Az iroda állásfoglalása szerint ezek az ügyek ritkán csupán jogi kérdésekre korlátozódnak; sokkal inkább olyan elmérgesedett emberi kapcsolatokra, megoldatlan pszichés problémákra és a közösségi szintű konfliktuskezelés hiányosságaira utalnak, amelyek mind hozzájárulnak a helyzet súlyosbodásához.
Bár a jogi eszközök nélkülözhetetlenek a sértettek védelmében és a jogellenes cselekmények szankcionálásában, a tartós megoldások gyakran a jogi kereteken kívül találhatók. A mediáció, a szociális ellátórendszer, valamint az egészségügyi támogatás integrálása jelentős szerepet játszhat a problémák valódi kezelésében.
