Ma rendkívüli közgyűlés zajlik az MTA-nál, ahol fontos döntés várható: a tagok arról szavaznak, hogy lemondjanak-e a vagyonuk jelentős részéről.
A tudós testület szerdán szavaz arról, hogy lemondjon-e az akadémia ingatlanjairól az állam feltételeivel. A létrehozandó új vezetési konstrukció pedig azt szolgálja, hogy - szemben az Orbán-kormánnyal - egy új kabinetnek már ne legyen beleszólása abba, kik irányítják a kutatóintézeti hálózatot. Minden feltétel adott lehet, hogy az erősen központosított kutatóhálózatot lényegében politikai kinevezettek vezessék.
Súlyos döntést hoz ma az MTA rendkívüli közgyűlése. A tét annak az ingatlanvagyonnak a sorsa, amelyet jelenleg azok a kutatóintézetek használnak, amelyeket pár éve kivontak az Akadémia égisze alól, és új szervezetbe tömörítették őket. Az MTA vezetése hosszan tárgyalt az állammal az eladásról, és most kellene a pecsétet ráütni a döntésre. A tudóstestület vezető szervei már szavaztak erről, s mind az elnökség, mind a vagyonkezelő testület és a felügyelő testület jóváhagyta a tervet.
Az állam a becslések szerint 130 milliárd forint értékű ingatlanportfólióhoz 5,5 milliárd forint költségvetési támogatást és 74,5 milliárd forint vételárat kínál. Erről két hete Freund Tamás, az MTA elnöke, valamint Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szándéknyilatkozatot írt alá. A megállapodás keretében rögzítették, hogy az MTA nem férhet hozzá azonnal a kapott pénzhez. Az intézmény vállalta, hogy a 74,5 milliárd forintot államkötvényekbe fekteti, így 2025-ig nem használhatja fel, 2026-ban pedig csupán 5,5 milliárdot vehet igénybe belőle.
Az akadémia lemond az általa működtetett kutatóintézetek ingó vagyonáról, mindezt díjmentesen. Az ingatlanok a tervek szerint ingyenesen kerülnek átadásra az állam részéről egy új, parlament előtt álló törvényjavaslat alapján, amely a kutatóintézeteket összefogó HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat nevű kutatásirányító szervezet új jogi kereteit hivatott megteremteni.
Számos akadémikusnak komoly fenntartásai vannak az ügylettel kapcsolatban, amelyre már az elnökség is csak azzal adta áldását, hogy "a HUN-REN-törvény rendelkezései és a HUN-REN alapító okirata és belső szabályozása biztosítani fogja, hogy a HUN-REN kutatóintézetek önálló jogi személyként megőrzik munkáltatói, kötelezettségvállalási és pályázási autonómiájukat". Ez egyelőre biztosan nem így van, ugyanis a törvénytervezet szerint a munkáltatói jogok nem a kutatóintézeteknél, hanem a szervezet elnökénél vannak, aki a "HUN-REN szervezeti és működési szabályzatban meghatározott munkavállalói felett" gyakorolhatja ezt a jogot.
