Rendszerváltásra törekedtek, de végül a feledés homályába merültek.

A párt korábbi reménysége, Donáth Anna a 2024-es választások után visszavonult a közélettől. Frakcióvezetőjük már a képviselői munka utáni időszakra készül. Az egyik egyéni választókerületben győztes politikusuk lemondott mandátumáról. A volt elnök azt javasolja, hogy ne is induljanak a 2026-os választásokon. Elemzőt kérdeztünk a Momentum helyzetéről.

A Momentum 2019-ben, az európai parlamenti választások során 9,93%-os eredménnyel két mandátumot szerzett. A 2022-es országgyűlési választásokon a hatpárti ellenzéki összefogás részeként indult, közös listán, ugyanakkor a fővárosban egyéni jelöltjeik is sikeresen elnyerték a mandátumokat, így a párt bejutott a parlamentbe.

A 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választások során a párt számára kétfrontos kudarccal zárult a megmérettetés: a mindössze 3,7 százalékos eredménnyel nem csupán az EP-mandátumaikat veszítették el, hanem a Fővárosi Közgyűlésbe való bejutás is elmaradt. Donáth Anna, a párt elnökeként és listavezetőjeként a választások után lemondott a pozíciójáról. Ezt követően Tompos Márton vette át a párt vezetését.

A Momentum az utóbbi időszakban különböző parlamenti akciókkal hívta fel magára a figyelmet. Például füstgyertyák használatával demonstráltak az ülésteremben, amikor a gyülekezési törvény módosításáról zajlott a szavazás. Ezen kívül tüntetéseket és hídfoglalásokat is szerveztek, hogy kifejezzék álláspontjukat.

Ezzel párhuzamosan viszont elindult egy másik folyamat is. Először Hajnal Miklós, a párt országgyűlési képviselője - aki Hegyvidéken egyéni mandátumot nyert 2022-ben - jelentette be, hogy 2026-ban nem indul újra a tisztségért. Tette mindezt azután, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke jelezte, egyéniben az eddig Hajnal Miklós képviselte választókerületben áll rajthoz.

Bedő Dávid, a párt frakcióvezetője, az elmúlt időszak tüntetéseinek rendszeres résztvevője április végén már arról beszélt, hogy szerinte a Momentum nem lesz ott a következő ciklusban a parlamentben, ő pedig a képviselői után a kampánytanácsadói pályára készül.

A következő lépés Orosz Anna pályafutásában következett, aki a 2022-es választások során Budapest 2-es számú választókerületében egyéni mandátumot szerzett. A politikus május 5-én bejelentette, hogy lemond országgyűlési képviselői tisztségéről, és 2026-ban sem kíván jelöltként indulni.

Mindezek után érkezett Fekete-Győr András meglehetősen radikális javaslata. A párt volt vezetője május 7-én közölte, rendkívüli küldöttgyűlést kezdeményez, célja hogy a Momentum ne induljon a 2026-os választásokon, helyette állítson fel egy 500 millió forintos Rendszerváltó Alapot.

Virág Andrea a lapunk által feltett kérdésre részletesen kifejtette véleményét:

Káosz van a Momentum környékén. Ahhoz képest, hogy a kormány a gyülekezési jog megváltoztatásával, és indirekt módon a Pride tiltásával adott egy lehetőséget a Momentumnak, nem igazán találják a témáikat, nem tudnak eljutni a választókhoz, és pláne nem tudnak versengeni a Tiszával sem támogatottságban, sem elérésben. A gyülekezési törvény módosítása után rövid ideig úgy tűnt, hogy a Momentum él a lehetőséggel, és fenntartják a tüntetéssorozatot, viszont emellett a párt vezetésében és annak prominens arcainál is megjelent a szétesettség, kilátástalanság.

A Republikon Intézet stratégiai igazgatója, Virág Andrea, úgy véli, hogy Fekete-Győr András 2026-os választásokkal kapcsolatos megnyilatkozásai többféleképpen is értelmezhetők. A politikai vezető nem fogalmazta meg közvetlenül, hogy a párt önmagát feleslegesnek tartaná, ugyanakkor a politikai élet alapvető eleme, hogy a pártok részt vegyenek a választásokon. Virág Andrea arra is rámutatott, hogy Fekete-Győr András nem tagja a párt irányító testületének, így az ő kritikája a vezetés irányába külső szemszögből érkezik. Ezen túlmenően, a nyilvános üzenetek küldése a párt jövőbeli irányvonalával kapcsolatban nem feltétlenül jelzi, hogy a szervezet egy jól meghatározott stratégia szerint működne.

Virág Andrea válaszolt a kérdésünkre, hogy vajon a Tisza Párt felemelkedése meghatározta-e a Momentum jövőjét, vagy már Magyar Péter politikai színrelépése előtt is lefelé ívelt a párt népszerűsége. Azt mondta, "nehéz megmondani, mi lett volna, ha. Lehetséges, hogy a Momentum már a Tisza Párt előtt sem teljesítette azokat a várakozásokat, amelyeket saját maguk, illetve a választóik fűztek hozzá a kezdeti időszakban, vagy a 2019-es sikeres EP-választás után. A Momentum nem azon az úton haladt, amelyet akkor elvártak tőle. Ha visszatekintünk a Tisza megjelenése előtti időszakra, láthatjuk, hogy a DK és a Momentum versengett az ellenzéki vezető szerepért, de végül egyikük sem jutott el oda, hanem egy új, harmadik erő lépett színre."

A politológus szerint a Momentumnak még van esélye a megújulásra, különösen figyelembe véve, hogy másfél évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy a Tisza Párt ilyen mértékben felemelkedik.

A Tisza egyértelműen dominálja az ellenzéki térfelet, de nem gondolom, hogy a kormányellenes szavazók bizonyos csoportjában ne lenne nyitottság arra, hogy a Tiszától független erőre voksoljon. Ehhez viszont a Momentumnak világos úton, világos üzenetek és stratégia mentén kellene előrehaladnia.

Virág Andrea rámutatott, hogy Fekete-Győr András javaslata komoly dilemmát teremtett a párt számára. Bármely döntés, amelyet meghoznak, kockázatot jelenthet, hiszen a Momentum köreiben már vannak olyanok, akik távozásukat fontolgatják. A volt elnök világosan jelezte, hogy ha a Momentum részt vesz a választásokon, ő készen áll a kilépésre. Emellett azok a politikai ambíciókkal rendelkező tagok, akik nem kívánják megmérettetni magukat, szintén elhagyhatják a pártot, ha úgy döntenek, hogy távol maradnak a választásoktól.