Az ingatlanpiacot jelentős zűrzavarba kergeti a kormány legújabb intézkedése, amely sokakat aggaszt.

Ha valaki elbukik az önkormányzati személyes meghallgatáson betelepülőként, fontos tudni, hogy van lehetőség fellebbezni az elutasító döntés ellen. A fellebbezés folyamata általában a következő lépésekből áll: 1. **Tájékozódás**: Először is, érdemes alaposan áttanulmányozni a meghallgatásra vonatkozó dokumentumokat és a döntést, hogy megértsük, miért utasították el a kérelmet. 2. **Fellebbezési határidő**: Fontos figyelembe venni a fellebbezési határidőt, amely általában 15-30 nap a döntés közlésétől számítva. Ezen időkereten belül kell benyújtani a fellebbezést. 3. **Fellebbezési kérelem megírása**: A fellebbezéshez szükséges egy írásos kérelem, amelyben részletezni kell az elutasítás okait, valamint meg kell indokolni, miért tartjuk indokoltnak a döntés megváltoztatását. 4. **Dokumentumok csatolása**: A kérelemhez érdemes csatolni minden vonatkozó dokumentumot, például a személyes meghallgatáson elhangzottakat összefoglaló jegyzőkönyvet, valamint bármilyen egyéb bizonyítékot, amely alátámasztja a fellebbezést. 5. **Leadás**: A fellebbezési kérelmet az illetékes önkormányzathoz kell benyújtani, lehetőség szerint személyesen, de sok esetben elektronikus úton is megtehető. 6. **Várakozás a döntésre**: A fellebbezés benyújtása után várni kell a válaszra. Az önkormányzatnak kötelező időn belül döntést hoznia, amelyről értesítést küld. 7. **További lépések**: Ha a fellebbezés is elutasításra kerül, lehetőség van jogi útra terelni az ügyet, például bírósághoz fordulva. Fontos, hogy a fellebbezési folyamat során mindvégig figyeljünk a határidőkre és a jogszabályi előírásokra. Érdemes lehet jogi tanácsadót is igénybe venni, hogy a lehető legjobb eséllyel tudjunk fellépni saját érdekünkben.

Jelenleg számos kérdés merül fel a helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet kapcsán, míg a válaszok még hiányoznak.

Jogilag biztosan nincs megfelelően előkészítve, és elég rendesen felkavarja majd az ingatlanpiacot

- állítja Nagy Zoltán, ingatlanjogra specializálódott ügyvéd. Szerinte az ötlet megszületésétől a végleges szöveg kialakításáig olyan gyorsan történt minden, hogy nem volt elegendő idő a megfelelő hatástanulmányok elvégzésére, valamint a szükséges szakmai és társadalmi egyeztetések lebonyolítására.

Az önazonosság védelméhez való jog nemrégiben bekerült az Alaptörvénybe, de ez nem jelenti azt, hogy a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter által benyújtott törvénytervezet ne vetne fel komoly aggályokat. Különösen fontos kérdés, hogy vajon ez a jogszabály nem korlátozza-e a szabad lakhelyválasztás és a szabad munkavállalás jogát, amelyek alapvető elemei a személyes szabadságnak.

A Polgári Törvénykönyv szintjén, különösen az elővásárlási jogok érvényesítése és a kártérítési ügyek terén, egyelőre nem világos, miként fognak harmonizálni a meglévő jogszabályokkal.

„Tedd különlegessé a mondanivalódat!” – javasolta Nagy Zoltán.

Mindez egy rettentően bizonytalan ingatlanpiaci helyzetet hoz létre, hiszen még az is, akinek sikerül betelepülnie az áhított településre, tarthat attól, hogy az önkormányzat - aminek naptári évenként egyszer joga lesz felülvizsgálni a szabályokat - milyen új feltételeket szab meg. Nem beszélve arról, hogy az önkormányzat jelen állás szerint továbbadhatja az elővásárlási jogait a telekszomszédnak, a helyi gazdasági elit tagjainak vagy akár valamilyen baráti csoportnak is, ami a korrupció melegágya lehet. Ez pedig összességében egy rendkívül torz ingatlanpiacot hoz létre - fejtette ki Nagy Zoltán.

Amennyiben egy település eléri a meghatározott lélekszámot, a lakástulajdonosok számára már csak a helyben élők számára lehetőség nyílik az ingatlanok értékesítésére - hívta fel a figyelmet.

Mennyire valósághű az a forgatókönyv, hogy egy tipikus családi házas környéken az emberek újabb ingatlant vásárolnak, csupán azért, mert a szomszédjuk háza piacon van?

- tette fel a kérdést.

A jelenlegi jogszabálytervezet értelmében az önkormányzat kötelezővé teheti a személyes meghallgatást a betelepülni kívánó egyének számára. Fontos azonban megjegyezni, hogy bizonyos tilalmak, korlátozások és feltételek alól mentesül az a természetes személy, aki:

Az önkormányzat rendelkezéseken keresztül további személyi csoportokat is mentesíthetne, vagy számukra kedvezőbb betelepülési feltételeket hozhatna létre. Nagy Zoltán véleménye szerint felmerül a kérdés, hogy a betelepülési tilalom valójában kire is vonatkozik. Jelenleg ugyanis annyira sok a kivétel, hogy a szabályozás szinte teljesen elveszíti értelmét.

Nem véletlen, hogy a pénzügyi és az ingatlanszektor szereplői is azt találgatják, mi a valós cél. Abban ugyanis egyetértenek, hogy - egy-két települést kivéve - biztosan nem az önazonosság védelme. A szakemberek lapunknak az alábbi célokat említették:

Az új szabályozás a lakásárak szempontjából különösen kritikus időszakban lépett életbe. Az ingatlan.com legfrissebb adatai szerint 2025 áprilisában Budapesten éves szinten 19%-os áremelkedést tapasztaltak a lakások és házak piacán. Ez a tendencia tovább fokozza a kiköltözési hullámot, amely egyre inkább jellemzővé válik. Pest vármegyében a havi lakásdrágulás üteme márciusban 0,8%-ról áprilisra 1,7%-ra gyorsult, ami figyelemre méltó növekedés. Emellett Debrecen és Szeged környékén található agglomerációs települések is érintettek lehetnek, mivel a két városban végbemenő ipari fejlesztések az utóbbi időszakban szintén jelentős áremelkedést idéztek elő.

A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. A kép forrása: Getty Images.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ