Fényképezésre került egy rendkívül különleges, fekete jéghegy, amely akár 100 ezer éves múltra is visszatekinthet. Az ilyen ritka természeti képződmények lenyűgöző látványt nyújtanak, és tudományos szempontból is izgalmasak, hiszen sokat elárulnak a Föld
Egy különleges jelenséget örökített meg egy halász a Labrador-tengeren, a kanadai partok közelében: egy ritka fekete jéghegyet. A ScienceAlert beszámolója szerint Hallur Antoniussen május közepén hajózott a régióban, amikor rábukkant erre a lenyűgöző látványra, amely szokatlanul kiemelkedett a hagyományos fehér jéghegyek közül.
A férfi már korábban is szemtanúja volt olyan jégtömböknek, amelyek az égből aláhullva, a szárazföldön végiggurulva köveket gyűjtöttek magukba. Viszont az a teljesen fekete, szinte gyémántformájú jégtömb, amivel most találkozott, igazán különleges volt számára. Az élményt megörökítette, és a közösségi oldalán megosztotta a lenyűgöző fotót is.
A jéghegyekről a többség a fehér színre, esetleg halványkék vagy kékeszöld árnyalatokra asszociál, ám esetenként egészen sötétek is lehetnek. A fehér jéghegyek a bennük lévő apró, a fényt szétszóró légbuborékok miatt tűnnek fehérnek, öregedésük során azonban összenyomódnak, ami kiszorítja a levegőt. Így a jég üvegessé válik, a vörösebb hullámhosszúságú sugarak elnyelődnek, a kék hullámhosszúságúak viszont szóródnak, ami kékesebb színt eredményez.
Az árnyalatokat befolyásolják a jéghegyek belsejében rejtőző szennyeződések is, hiszen ezek a hatalmas jégtömegek nem csupán fagyott vízből állnak. Például vasoxidok is előfordulhatnak bennük, amelyek sárgás árnyalatot kölcsönöznek. Amikor ez a sárga szín keveredik a kék jéggel, az egy különleges zöldes tónust eredményez, amely lenyűgöző látványt nyújt a természet ezen csodájában.
A sötétszürke és fekete jéghegyek nem számítanak ritkaságnak; a part mentén gördülő darabok például képesek begyűjteni a tengerfenék üledékét. Lev Tarasov, a kanadai Memorial University glaciológusa szerint egy másik lehetséges magyarázat az, hogy a labradori fekete jéghegy egy nagyobb gleccser részeként keletkezett. Ezek a hatalmas jégtömegek, ahogy előrehaladnak a tengeren, a talajhoz nyomódva törmelékeket vonnak magukba, így gazdagítva saját szerkezetüket.
Annak érdekében, hogy a képen bemutatott módon az üledék egyenletesen eloszoljon, jelentős időráfordításra van szükség.
Tarasov becslése alapján a jéghegy legalább 1000, legfeljebb 100 ezer éves lehet.
A harmadik hipotézis szerint a jég keletkezése egy vulkánkitörés által kibocsátott anyag vagy akár egy meteor becsapódásának törmelékével való keveredés eredménye. Mivel ezt a jelenséget tudományos eszközökkel eddig nem elemezték, valószínű, hogy sosem fogunk pontosan rájönni az eredetére.
