Így hát a Mikulás, a nyuszi és a fogtündér sem tud ajándékokat hozni külföldről a független magyarok számára.

A pénzmosás elleni előírások manipulálásával a kormány nyomás alá helyezi azokat, akik a közéletben aktívan részt vesznek; bemutatásra került az új MNB-törvény tervezete; valamint Magyarországra telepítik a BYD európai központját. Ez a HVG legfrissebb heti gazdasági összefoglalója.

A Fidesz bemutatta azt a törvényjavaslatot, amely a közélet átláthatóságának jegyében született, de valójában inkább a közügyekkel foglalkozó szervezetek megfélemlítésére szolgál. E javaslat potenciális hatásait a civil szférára, a médiára és minden olyan entitásra, amelyet a Szuverenitásvédelmi Hivatal célkeresztjébe állítanak, már számos alkalommal megvizsgáltuk, és a jövőben is folytatjuk az elemzéseket. A gazdasági szempontok is fontos szerepet játszanak ebben a diskurzusban. A kormány persze nem közvetlen tilalmakra készül, hiszen ők ilyesmire nem hajlandók, hanem inkább a pénzügyi források teljes kiszorításával kívánják elérni céljaikat, mindezt a félelem légkörének fenntartása mellett.

Az intézményrendszer, amelyet ehhez felhasználnának, már most létezik, ehhez teszik hozzá azokat a nemzetközi jogszabályokat, szépen kiforgatva, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására találtak ki. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vállalkozásokat is kipécézhet, jogorvoslati lehetőség nincs, a szóban forgó cégek külföldről nem fogadhatnak el átutalásokat, és persze a bankoknak is kötelességük lesz együttműködni.

A kormánypárt lelkesen készítette el az új törvényjavaslatokat, és számos területen tett javaslatokat. Például megalkották a településvédelmi tervezetet, amely lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy meghatározzák, kik költözhetnek a településükre. Emellett említést érdemel az MNB-törvény is, amelyből kihagyták a Matolcsy-féle alapítványokkal való leszámolást. Varga Mihály arra figyelmeztetett, hogy a magyarok jelentős pénzveszteséget szenvednének el, ha hirtelen megszüntetnék az alapítványt, míg Matolcsy György arra hívta fel a figyelmet, hogy a kritikák mögött az áll, hogy nem volt hajlandó csökkenteni az alapkamatot.

Elkészült a tavaszi adócsomag, amely tartalmazza a bankadó emelését, valamint a költségvetés megalapozásának részleteit. Ennek keretében módosítások történtek a nyugdíj- és örökbefogadási szabályokban is. Ezen kívül a képviselők előtt már egy versenyképességi salátatörvény is ott várakozik, amely lehetővé teszi Navracsics Tibornak, hogy pályázat nélkül ossza ki az önkormányzatoktól elvont adókat.

A magyar kormány és a Szegeden gyárat alapító kínai elektromosautó-gyártó, a BYD stratégiai partnerségi megállapodást írt alá. Ez a lépés nem csupán új gyártóüzem létrehozását jelenti, hanem a BYD európai központjának Magyarországra történő áthelyezését is, ezzel erősítve az ország pozícióját az elektromobilitás terén.

A magyar szuverenitás dicsősége újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen nemrégiben megszületett egy határozat, amely lehetőséget biztosít a BYD-gyár számára a szegedi ipari terület bővítésére és az infrastruktúra fejlesztésére. A várakozások szerint a beruházás révén kétezer új munkahely jön létre, ami jelentős lendületet adhat a helyi gazdaságnak. Az elektromos járművek és akkumulátorok gyártása mellett azonban a kormány egy új akkumulátorhatóság felállítását is tervezi, amivel a szektor szabályozását kívánja javítani. Ráadásul Vésztőn egy új üzem építése is folyamatban van, amely az akkumulátorok bontására specializálódik. Érdemes megjegyezni, hogy a friss statisztikák szerint az akkumulátoripar teljesítménye egy év alatt 41 százalékkal csökkent, ami aggasztó jelenség. Az európai elektromos autópiac fellendülése ellenére, a Tesla kivételével, a verseny élesedésével a helyi szereplőknek is alkalmazkodniuk kell a folyamatosan változó környezethez.

A hét képe: ínycsiklandó falatok a tihanyi Süllői értekezlet büféjéből, ahol a különleges név mellett a gasztronómiai élmények is magukra vonják a figyelmet.

Miközben Kínához közeledünk, azért Oroszország anyácskáról sem sietünk leválni, még akkor sem, ha közben megszületett az egyezség az EU újabb szankciós csomagjáról. Azt a tervet viszont nem szíveli a kormányunk, amely szerint az EU teljesen függetleníthetné magát az orosz energiahordozóktól, Szijjártó Péter szerint ez évi 600 milliárd forintba kerülne - valójában a legpesszimistább becslés szerint sem volna évi 100 milliárd fölött ez az összeg.

Megjelent egy érdekes európai tanulmány, amely arra utal, hogy a leválás mind nekünk, mind Szlovákiának kedvező lenne. Azonban a két ország kormányának döntéseit a jelentős profitok gátolják. A háború kezdete óta, csupán a nyersolajból származó adóbevételek révén 5,4 milliárd eurót juttattak Moszkvának, miközben maguk is euró-százmilliós nyereségekre tettek szert.

66 ezer tonna, rászorulók számára szánt élelmiszer hever parlagon, miközben Donald Trumpék leállították a segélyprogramot. Eközben az amerikai elnök fényűző életstílusa új dimenziókat ölt: nem csupán a 45 millió dolláros katonai parádéja, hanem egy luxusrepülő átadása a katari királyi családtól is reflektorfénybe kerül. Míg a biztonsági szakértők joggal aggódnak, a korrupcióval foglalkozó kutatók is figyelemmel kísérik az eseményeket, hiszen ez a helyzet újabb kérdéseket vet fel.

Egy, az USA-hoz kapcsolódó jó hír is akadt azért: 90 napos szünet jön az amerikai-kínai vámháborúban, bár a 115 százalékpontos csökkentés után is magasabbak maradnak a vámok, mint Trump hivatalba lépése előtt voltak.

A száj- és körömfájásjárvány fokozatosan enyhül, és május 30-án akár a mentességet is bejelenthetik, amennyiben addig nem bukkannak újabb fertőzött állatokra. Azonban nem minden állattartó érezheti magát biztonságban. A kacsák és libák tartói demonstrációt szerveztek, mivel úgy érzik, hogy a madárinfluenza elleni védekezéshez szükséges támogatás nem érkezik meg időben, és elegük van a helyzetből.

Ez a járvány évről évre visszatér, és a károk több tízmilliárdosak. Mindehhez hozzájárul a túl nagy telepsűrűség, egyes termelők hanyagabb hozzáállása, a kevés állategészségügyi szakember és paradox módon a garantált kártalanítás is.

A HVG értesülései szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nem jogerősen elveszített egy jelentős pert. Az első fokú ítélet alapján 1,1 milliárd forintot, valamint annak kamatát kellene kifizetnie a végrehajtói karnak. A döntés hátterében az áll, hogy a súlyos korrupcióval megvádolt volt elnök, Schadl György időszakában megkötött szoftverfejlesztési szerződésüket felmondták.

A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a bírósági szakértő számára a szoftver állapotának megértése nem volt egyszerű feladat. 2019-ben például arra hivatkoztak, hogy víz ömlött a szerverterembe, később pedig hálózati problémák merültek fel. Amikor pedig elérkezett az idő, hogy kiderítsék, milyen állapotban volt a szoftver a szerződés felbontásakor, kiderült, hogy a légkondicionáló leállása miatt a rendszer túlmelegedett, így nem lehetett visszaállítani az adott időpillanat állapotát.