Schmidt Mária úttörő módon rendet teremt a káosz birodalmában.

Hova vezetett az Egyesült Államok fejlődése? Miért elengedhetetlen Kínára figyelnünk napjainkban? Schmidt Mária legfrissebb esszékötete, "Világrendetlenség" címmel, e kérdéseket járja körül. A kötet egyedülálló módon gyűjti össze a Terror Háza Múzeum főigazgatójának elmélkedéseit és írásait az utóbbi két év eseményeiről, betekintést nyújtva a globális politikai tájba és a két nagyhatalom közötti dinamikákba.

Az Orbán-kormány támogatásával rendelkező Széchenyi-díjas történész és intézményvezető körül egy sajátos jobboldali intellektuális közeg bontakozott ki. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért (KKETTK) Alapítvány keretein belül számos jelentős intézmény működik, mint például a Terror Háza Múzeum, a XX. és XXI. Század Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, valamint a Kertész Imre Intézet. Ezen kívül a Szabad Európa Intézet, és a Látószög blog is hozzájárul ehhez a szellemi birodalomhoz, ahol Schmidt Mária rendszeresen publikál. A Látószögön megjelent írásaiban számos gondolat és eszmefuttatás található, amelyek már korábbi könyveiben is megjelentek, és a Világrendetlenség című műve is jelentős részben az itt közölt tartalmakra épít.

Többek között Schmidt Mária közvetlen munkatársai közé tartozik G. Fodor Gábor politológus, "az Orbán-csapat tagja", valamint a magát jobboldali gramsciánusnak nevező történész-politológus, Békés Márton. Előbbinek idén jelent meg Orbán kontra Soros című könyve, amit elolvastunk, utóbbiról pedig a nyáron azt írtuk, hogy tézisei, elméletei, gondolatai rendre visszaköszönnek a kormányoldal politikai, geopolitikai alapvetéseiben, és jóval nagyobb ráhatása van a kormányzati ideológiára, mint azt elismeri.

A Terror Háza Múzeum csapatában a neves elemző Deák Dániel is szerepet kapott, aki a Megafon egyik legismertebb aktivistájaként vált közismertté. A Fidesz-recept című zsebkönyv szerzője, Kosztur András pedig az Index által az orosz-ukrán háborúval kapcsolatosan gyakran meginterjúvolt vezető kutató. Nemrégiben bejelentették, hogy Schmidt Mária felkérésére Szájer József, a magyar politika egyik legvitatottabb alakja, visszatér a közéletbe, ezúttal a frissen alapított Szabad Európa Intézet igazgatójaként. Szájer egy új könyv főszereplője is lesz, amelyet a KKETTK Alapítvány ad ki, hasonlóan a Világrendetlenség című műhöz.

A fideszes világon belül több olyan intézmény, alapítvány, think tankként értelmezhető intézet is működik, amelyek azon dolgoznak, hogy ideológiai és stratégiai kérdésekben támpillérei legyenek a jobboldali kormányzásnak, a Schmidt Mária köré épült birodalom ennek az intellektuális munkának az egyik legfontosabb bástyája.

A Terror Háza Múzeum főigazgatójának kiemelkedő szerepe és befolyása jól tükröződik abban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen a közelében van: például szeptemberben Észak-Macedóniában, októberben pedig Ausztriában kísérte őt. Tavaly októberben a pekingi látogatás során is része volt Orbán delegációjának. Idén októberben az olasz sajtó híre szerint pedig egy vacsora alkalmával is együtt látták őt a miniszterelnökkel és feleségével, ami tovább erősíti a közvetlen kapcsolatukat.

Tavaly ősszel kisebb politikai vihar kerekedett, amikor napvilágra került, hogy Schmidt Mária lányának adriai villájában nyaralt Orbán Viktor. Ezzel a helyzettel leginkább a történész fiának, Ungár Péternek kellett szembenéznie, aki az ellenzéki politikai színtéren aktív. A Gulyáságyú Médiának adott válaszában kifejtette, hogy "a magyar politikai élet egyik alaposan megvitatott aspektusa", hogy édesanyja és a miniszterelnök között szoros kapcsolat áll fenn. "A miniszterelnök ezen kapcsolaton belül például édesanyám budapesti otthonában is viszonylag gyakran megfordul" - tette hozzá Ungár Péter.

E röviden felvázolt háttérből világosan kitűnik, miért fontos figyelmet szentelni Schmidt Mária szavaira és írásainak. Ő nem csupán történész és intézményvezető, hanem egy olyan közel álló szakértő is, aki bizalmas tanácsadóként segíti a miniszterelnök munkáját. Munkásságának köszönhetően valószínűsíthető, hogy jelentős befolyással bír a kormányzati döntésekre és politikákra.

Kína ismét a globális középpontba került.

A Terror Háza Múzeum vezetője, akárcsak Orbán Viktor, úgy véli, hogy a Nyugat, különösen Európa nyugati része, nem képes felismerni és reagálni a változó világ kihívásaira, és hiányzik belőle a megfelelő stratégia. Mindeközben egy új hatalom, Kína, a láthatáron bontogatja szárnyait. A miniszterelnök már korábban is kifejtette e nézeteket a Magyar Nemzeti Bank által rendezett Eurázsia Fórum keretein belül, míg Schmidt Mária több írásában is foglalkozott a Nyugat és Ázsia közötti kapcsolatok dinamikájával.

A 2020-ban megjelent, Országból hazát című kötetében azt írta: a hidegháború után az Egyesült Államok győzelmi mámorában nem látta, hogy a nyugati világ elsőbbsége kezd elillanni.

A 19. század az öreg kontinens, Európa dicsősége alatt telt el, míg a 20. század már az Egyesült Államok felemelkedésének időszaka volt. Most, a 21. század küszöbén úgy tűnik, hogy Ázsia váltja fel a színpadot, és új fejezetet kezd a globális történelem könyvében.

- fogalmazott Schmidt Mária, majd azt is hozzátette - utalva Francis Fukuyama A történelem vége és az utolsó ember című munkájára -, hogy a történelem tehát nem ért véget, "az USA sem mondta még ki az utolsó szót".

A Terror Háza Múzeum vezetője hangsúlyozta, hogy Kína ismételten a globális színtér középpontjába kíván lépni, miközben a Nyugat látszólag álomba merült és élvezi a hidegháború végét követő prosperitást.

Kína már régóta stratégiában gondolkodik, a nyugati világ és benne az USA még mindig taktikában és pillanatnyi profitmaximalizálásban

- Osztotta meg véleményét Schmidt Mária.

Az új esszékötetében található egyik írásában úgy fogalmazott, hogy ha az USA egypólusú világot akar, akkor szembe kell szállnia Kínával is.

Kína történelme során már egyszer, a 19. század közepén, súlyosan megalázták és feldarabolták a Nyugati hatalmak. Ezt a fájdalmas tapasztalatot Kína nem hajlandó megismételni. Ma egy olyan modellt képvisel, amely ötvözi a neoliberális gazdasági elveket a kommunista párt által irányított államkapitalizmussal, így sikeresen védi meg nemzeti érdekeit és épít egy erős birodalmat. A kínai gondolkodás hagyományosan hosszú távú, hiszen az ország története évezredekre nyúlik vissza, és nyolcszáz-tízezer éves ciklusokban szemléli a világot.

A Világrendetlenségben számos téma - kereszténység a nyugati világban, ukrajnai háború, a koronavírus-járvány hatásai a világban, a magyar szuverenitás - mellett "a kínai ajánlat" is fejezetet kapott. Ennél a résznél olvasható a Látószög blogon 2023. október végén megjelent Kína szövetséget kötött az idővel című írása. Ez egy beszámoló Schmidt Mária kínai tapasztalatairól, miután Orbán Viktor miniszterelnök delegációjának tagjaként részt vehetett a pekingi Övezet és Út Fórum (BRF) eseményein. Ennek a cikknek az állításait tavaly összefoglaltuk az Indexen.

Kína ismét a globális középpontba került., elég erős és gazdag ahhoz, hogy újra elfoglalja régi helyét. Befektetéseinek hasznát mindenki élvezheti, aki be akar kapcsolódni abba a hálózatba, amit ő hoz létre, ő finanszíroz és persze ő működtet. Kínának tehát van ajánlata. Partnerséget és együttműködést ajánl, és nem szab sem politikai, sem ideológiai feltételeket (legalábbis most még nem)

- állapította meg Schmidt Mária.

Az Egyesült Államok javaslatával kapcsolatban viszont így nyilatkozott:

A fenyegetések, zsarolások, ideológiai nyomások, pénzügyi-gazdasági kizsákmányolások és a demokráciaexport, azaz az amerikai életstílus erőltetése ma már világszerte mindennapos jelenségek. Míg korábban a "soft politika" vonzóvá tette az amerikanizálódást, ma a "hard politika" kényszeríti rá ezt a modellt a világ különböző pontjain. Ez a megközelítés természetesen ellenállást szül, hiszen sokan nem hajlandók elfogadni, hogy a saját identitásukat feláldozzák egy idegen rendszer érdekében.

A Terror Háza Múzeum igazgatója úgy véli, hogy "Kína édességgel közelít, míg az Egyesült Államok ostorral lép fel". Kifejtette, hogy "Kína a béke hírnöke", míg a Nyugat folyamatosan konfliktusokat szít. Emellett hangsúlyozta, hogy "a kínai rendszer mindig is a tehetség és a teljesítmény alapján való előléptetést támogatta", míg a fejlett nyugati országok "mostanában faji és nemi alapú pozitív diszkriminációt alkalmaznak", ami gátolja a valódi, teljesítményre épülő előrehaladást.

Tedd különlegessé a szövegedet: Ideológiai álomvilág helyett a gyakorlati politikai megoldásokra fókuszálj.

Még egyelőre sok kérdés övezi, hogyan egyeztethető majd össze az orbáni eurázsiai gondolat és a kínai kapcsolatokra erőteljesen építő gazdasági semlegesség stratégiája a hatalomátvételre készülő Trump-adminisztráció "America first" politikájával, amely ugyanúgy riválist lát Kínában, mint az amerikai demokraták.

Az Orbán-kormány arra számít, hogy Trump elsősorban üzletember szemmel vizsgálja meg az Egyesült Államok kínaiakhoz fűződő viszonyának lehetőségeit. "Jó üzletet akarnak kötni a kínaiakkal. Tehát ők nem ki akarják lökni a Földről a világűrbe a kínaiakat, ez aligha lehetséges, hanem ők itt vannak, erősek, fejlődnek, az a feladat, hogy jó megállapodásokat kössünk velük" - magyarázta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban.

Schmidt Mária írásaiban a Nyugatról, különösen az Egyesült Államokról festett lehangoló kép ellenére sem mondható, hogy USA-ellenes nézőpontot képvisel. A 2023-ban a Látószög blogon megjelent cikkében, amely a Világrendetlenség című kötetben is megtalálható, azt fejtegeti, hogy az Egyesült Államok teljes erejét a hegemóniájának megőrzésére fordítja. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az idő nem állítható meg, és a többpólusú világrend kialakulása már elindult. A szerző véleménye szerint az USA-nak ezt a realitást el kellene fogadnia, és alkalmazkodnia kellene az új körülményekhez.

A Terror Háza Múzeum vezetője úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak meg kell őriznie a nyugati világ vezető szerepét, de ennek érdekében rendbe kellene tennie saját dolgait. Szerinte vissza kellene térnie azokhoz az alapvető értékekhez, amelyek miatt valaha csodáltuk és irigyeltük őket. Emellett hangsúlyozta, hogy fel kellene hagynia a brit imperializmus utánzásával, hogy hitelesebbé válhasson a globális színtéren.

Újra a szabadság, a meritokrácia, a pragmatizmus, a teljesítménykultusz, a méltányosság földrészévé kéne válnia, és fel kéne hagynia avval a projekttel, hogy az egész világot átnevelő intézetté változtassa. Arra ugyanis senkinek sincs szükséges. Az amerikai álomra lenne

- fogalmazott Schmidt Mária.

A "Világrendetlenség" című mű olyan írásokat és beszédeket gyűjt össze, amelyek még az amerikai elnökválasztás előtt születtek. John J. Mearsheimer A nagy téveszme című könyvének 2022-es bemutatóján részletesen kifejtette, hogy az Egyesült Államok "formálisan Wokeisztánná vált". Szerinte az amerikai kulturális imperializmus az Obama-érában kezdett igazán elviselhetetlenné válni. Bár Donald Trump első elnöksége alatt egy rövid időre fellélegezhettünk, a Biden-adminisztráció valójában az Obama-korszak 2.0-ás remake-je, amely újraélesztette az ideológiai utópiát a woke ideológia keretein belül.

Az USA demokratapárti kormányzata mára egyre jobban elköteleződött a társadalommérnökösködés mellett. Az Amerika-barátság fokmérője a transz- és az LMBTQ-jogok abszolutizálását tették, és kabinetkérdést csináltak abból, hogy a draq queenek bevonulhatnak-e az óvodákba és az iskolákba "érzékenyíteni"

Az előadás, amely két évvel ezelőtt zajlott, a liberalizmus és a wokeizmus közötti kapcsolatokat tárta fel, és elgondolkodtató kérdéseket vetett fel az ideológiai diskurzus alakulásáról. Az "utolsó utópista ideológiai birodalom" kifejezés arra utal, hogy a modern társadalmakban a különböző ideológiák, mint például a liberalizmus, folyamatosan alakulnak és átalakulnak, új formákat öltve a társadalmi diskurzusban. A wokeizmus mint jelenség a társadalmi igazságosság és a politikai korrektség területén új dimenziókat nyitott meg, amelyeket érdemes alaposan megvizsgálni. Az előadás kiemelte, hogy a liberalizmusnak megvannak a maga korlátai, és hogy a wokeizmus válaszként jelent meg a társadalmi problémákra, ám ezzel együtt új kihívásokat is hozott. Az ideológiai párbeszéd folyamata tehát folyamatosan fejlődik, és a jövőbeli irányait nehéz megjósolni, de a kritikai gondolkodás és a nyitott diskurzus kulcsfontosságú marad.

Donald Trump legutóbbi győzelmét egy friss interjú keretein belül elemezte, ahol az InfoRádió Aréna című műsorában osztotta meg nézeteit. Kifejtette, hogy az Obama-kormányzat célja a világ átalakítása volt, amelynek keretében azt a víziót követték, hogy ha a világot Amerika értékrendjére formálják, az végső soron előnyös lesz nemcsak a világ, hanem különösen az Egyesült Államok számára is. Ezzel szemben Trump más nézetet képvisel: amerikai elnökként számára az az elsődleges feladat, hogy az Egyesült Államok érdekeit helyezze előtérbe, és mindent megtesz azért, hogy az amerikai érdekek domináljanak a nemzetközi színtéren.

Őt nem érdekli az értékrend, az üzlet érdekli, ő egy üzletember

- jelentette ki Schmidt Mária. Azt is mondta, hogy a Trump-adminisztrációnál az ideológia helyett a reálpolitika kerül majd előtérbe.

Azt ugyan elismerte, a magyar-amerikai kapcsolatokban konfliktushelyzetet teremthet a Kínával ápolt üzleti kapcsolat, de nem zárható ki, hogy megállapodással zárul az amerikai-kínai kereskedelmi vita, és nem a konfrontáció irányába fog elmozdulni Kínával szemben Trump elnöksége.

Amit egyébként a magyar-amerikai viszonyról mondott, az rímel Orbán Viktor kijelentéseire. Schmidt Mária szerint az üzleti kapcsolatokon túl már az is nagy dolog lesz, ha az Egyesült Államok nem avatkozik be a magyar belpolitikába.

Hiányolja a vitákat

A Mandinernek adott interjújában Schmidt Mária elárulta új esszékötetének címét: "Világrendetlenség". Ez a cím arra utal, hogy mielőtt bármiféle új rend megszületne, először mindig a káosz dominál. Amikor arról kérdezték, mit tanít a "Világrendetlenség", így felelt: az életünk elkerülhetetlen része a bizonytalanság, és mindig érkezhet olyan váratlan esemény, amely gyökeresen megváltoztatja a világunkat.

Ha csak a mi vidékünket nézzük: az elmúlt évszázadok során három hatalmas birodalom bukását éltük át, ami folyamatos újratervezésre kényszerített minket. Jelenleg egy negyedik, jelentős világrendváltozás küszöbén állunk. Az optimizmus forrása azonban az, hogy eddig mindegyiket sikerült túlélnünk. Itt vagyunk, megmaradtunk, és ez a tapasztalat nyugaton sokak számára érthetetlen. Ezért ők most jobban tartanak a jövőtől.

A Világrendetlenség könyvbemutatóján a Terror Háza Múzeum vezetője hangsúlyozta, hogy az a célja, hogy komplex kérdéseket fogalmazzon meg, és másokat is ösztönözzön arra, hogy merjenek kérdéseket feltenni és kételkedni. "Ne elégedjünk meg az egyszerű válaszokkal, és ne hagyjuk, hogy bármit is ránk kényszerítsenek" – fogalmazott. Kifejezte, hogy különösen örülne, ha esszékötetét azok is forgatnák, akik "vitakörnyezetet" keresnek benne.

Az egyik legfőbb gondom az, hogy a viták eltűntek a mindennapjainkból. Ma már alig találkozhatunk élénk eszmecserékkel, amelyek korábban annyira jellemzőek voltak. Pedig ezek a diskurzusok rendkívül értékesek, hiszen arra ösztönöznek minket, hogy újraértékeljük a saját nézeteinket és nyitottabbá váljunk mások véleményeire.

Schmidt Mária szerint a másik semmibevétele miatt nincsenek már viták:

Magyarországon létezik egy elitcsoport, amely már nem olyan zárt és befolyásos, mint egykor volt, de a múltban a legfontosabb pozíciók birtokosaiként ismerték őket. Ők úgy vélték, hogy joguk van meghatározni, ki tartozik az elit körébe, és ki az, aki képes érdemi vitát folytatni. Az ő nézőpontjuk szerint a politikai ellenfeleik nem érdemlik meg a vitát, hiszen ha leülnének velük egy eszmecserére, azzal elismernék, hogy másoknak is van érdemük. Ezt a gondolatot pedig képtelenek elfogadni.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója közérthetően fogalmaz esszéiben, stílusában "követi az Orbán-szabályt", amivel kapcsolatban G. Fodor Gábor azt írta három évvel ezelőtt megjelent könyvében, hogy "a szavak megmunkálása a politikai világ újrateremtését és újratermelését jelenti", de a politikai teremtés csak akkor lehet sikeres, ha a nyelvhasználat következetes. A Világrendetlenség - ahogy egyébként Schmidt Márai korábbi kötetei is - valóban következetesen épít fel egy világképet, és rendet tesz a változó világ rendetlenségében, vagy ahogy ő fogalmazott: "Leltárkészítési szándék van bennem, hogy most miben is vagyunk, mivel nézünk szembe, és hogy ez mit jelent a számunkra." És mint kifejtette, lehet vele vitatkozni.

Schmidt Mária: Világrendetlenség - Esszék

Kiadja: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, 2024.

Készítette: Baczoni Dorottya

388 oldal