Megdöbbentő esemény zajlik a világ egyik legnagyobb tavánál!

Kelet-Afrika ékköve, a Viktória-tó, komoly átalakuláson megy keresztül. Ez a kontinens legnagyobb édesvízi tava, amely három ország - Kenya, Uganda és Tanzánia - határain belül húzódik, és több mint 47 millió ember mindennapi életére hatással van. Az utóbbi időben a tó egyre inkább zöld árnyalatokkal borul, ami aggasztó jelenség. E mögött a káros algavirágzások (HAB) elszaporodása áll, amelyet az eutrofizáció, vagyis a víz tápanyagokkal való túlterhelése okoz.

A tó szokatlan színváltozása nem csupán egy figyelemfelkeltő jelenség. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a cianobaktériumok, más néven kékalgák, robbanásszerű szaporodása áll a háttérben, amely a víztestek tápanyagokkal való túlterhelésének következménye. Az elmúlt évszázad során az emberi tevékenységek, például a mezőgazdasági műtrágyák lemosódása, a kezeletlen szennyvíz kibocsátása és az ipari szennyezés, jelentős mértékben hozzájárultak ennek a folyamatnak a felgyorsulásához. Továbbá, a légkörbe jutó égéstermékek, amelyek végül a tó felszínére hullanak, tovább fokozzák a problémát.

A zöld növényzet burjánzása komoly fenyegetést jelent a Viktória-tó környékén élő milliók számára. Ez a tó, amely a Felső-tó után a világ második legnagyobb édesvízi tava, nem csupán gyönyörű természeti kincs, hanem életfontosságú ivóvízforrást is biztosít. Azonban a tóban megjelenő algavirágzások, különösen a HAB-ok (harmadik generációs algák), mérgező anyagokat termelhetnek, amelyek miatt a víz emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik. Egy nemrégiben végzett kutatás rámutatott, hogy a Winam-öbölben elterjedt Microcystis alga jelentős mennyiségű mikrocisztint termel, amely a májra gyakorolt káros hatása miatt komoly veszélyt jelenthet mind az állatok, mind az emberek egészségére.

A tó nem csupán ivóvizet nyújt a helyi közösség számára, hanem élelmiszerek, főként halak formájában is gazdagítja az étrendet. Azonban az algavirágzások nemcsak mérgező anyagok előállítására képesek, hanem az oxigénszint csökkentésével is súlyosan veszélyeztetik a vízi életet, ami a halak és más vízi élőlények elpusztulásához vezethet. A Mwanza-öbölben végzett kutatások már bizonyították, hogy az emberi tevékenységek okozta eutrofizáció drámai átalakulásokat hozott a táplálékláncban, ezzel hozzájárulva a halállomány csökkenéséhez.

A tudósok szorgalmasan vizsgálják a HAB-ok kialakulásáért felelős cianobaktériumokat, hogy hatékonyabb védekezési módszereket fejleszthessenek ki. A Michigani és a Bowling Green Állami Egyetem kutatói például jelentős előrelépéseket tettek a Winam-öbölben leggyakrabban előforduló és legveszélyesebb algafajok azonosításában. Ez a felfedezés lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy célzottabb megfigyeléseket végezzenek és időben figyelmeztessék a lakosságot a potenciális veszélyekre.

A megelőzés ugyanakkor elengedhetetlen. A klímaváltozás globális kihívásának kezelése mellett helyi szinten is lépéseket kell tenni a tápanyagterhelés csökkentésére. A szakértők javasolják a mezőgazdasági és vízkezelési irányelvek, illetve az infrastruktúra javítását, az erdősítést és a meglévő természeti területek védelmét az emberi tevékenység káros hatásaitól. A Viktória-tó jövője és a tőle függő milliók sorsa múlik azon, hogy sikerül-e megállítani a zöldülést.

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA március második hetében bejelentette, hogy a tengervíz hőtágulása, valamint a jégtakarók és gleccserek olvadása következtében 2024-re a globális tengerszint emelkedése a korábbi várakozásokhoz képest jelentősebb mértékben fog növekedni. Az elemzések alapján tavaly, amely az eddigi legmelegebb év volt, a tengerszint éves emelkedése 5,9 millimétert tett ki, míg az előrejelzések csupán 4,3 millimétert valószínűsítettek. Ezen adatok tükrében megfigyelhető, hogy az utóbbi 30 évben a tengerszint emelkedésének üteme megduplázódott, és a globális tengerszint összesen 10 centiméterrel nőtt, mióta 1993-ban megkezdődött az óceánok magasságának műholdas megfigyelése.

Bár ez kevésnek tűnhet, a jég rohamos olvadásával hamar katasztrófába fulladhat a helyzet. Februárban például rekordalacsony szintet ért el a sarkvidékek körüli jégtakarók mérete - írta az Európai Unió Kopernikusz nevű, éghajlatváltozással foglalkozó szolgálata. A szervezet igazgatóhelyettese, Samantha Burgess szerint a tengeri jég olvadása egyértelműen a globális felmelegedés egyik következménye. Emellett azt is ismertette, hogy az Északi-sarkvidéken nyolc, míg az Antarktiszon 26 százalékkal volt kisebb a tengeri jég területe az átlagos szinthez képest.

Ha a teljes antarktiszi jégtakaró hirtelen elolvadna, a globális tengerszint akár 58 méterrel is megemelkedhet, ami jóval meghaladja a korábbi előrejelzéseket. Ez a drámai változás azonnali következményekkel járna: Dánia, Hollandia és Észak-Németország jelentős területei víz alá kerülnének, és a tengerparti országok, mint az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Görögország, Portugália és Spanyolország partvidékei is lakhatatlanná válnának. Az Északi-tenger áradása miatt Ukrajna egyes részei is víz alá kerülnének, míg Dél-Románia sem maradna szárazon, főleg a Duna áradása következtében. Az események lehetséges következményeiről és a helyzet alakulásáról részletesebben olvashat cikkünkben.