Szakértői elemzés az Eurobarometer felmérés tükrében: a média világában a félretájékoztatás sajnos mindennapossá vált.

Az Európai Parlament által készített felmérés szerint az uniós polgárok kétharmada úgy véli, hogy néha ki van téve dezinformációnak és álhíreknek. Magyarországon ez arány sokkal magasabb, 81 százalék. Az Eurobarometer júniusi online felméréséről Guld Ádámot, a Pécsi Tudományegyetem kommunikáció- és médiatudományi tanszékének egyetemi docensét kérdeztük.

Az Eurobarometer-felmérés legfrissebb eredményei nem hoztak "megdöbbentő" újdonságokat, inkább megerősítették az elmúlt években már megfigyelt trendeket - nyilatkozta Guld Ádám az InfoRádióban. A szakértő kiemelte, hogy a médiafogyasztás terén jelentős generációs eltérések figyelhetők meg, különösen abban, hogy a különböző korcsoportok milyen platformokat preferálnak információk gyűjtésére, valamint hogy milyen típusú és formátumú tartalmakkal találkoznak rendszeresen.

A legfrissebb felmérések szerint a fiatalok, különösen a Z és Y generáció tagjai, döntően digitális platformokon töltik az idejüket, ahol szórakoztató és hírolvasási tartalmakat fogyasztanak. Ezzel szemben a középkorosztály, az X generáció és az idősebb csoportok, továbbra is szorosabb kapcsolatban állnak a hagyományos tömegmédiával. A PTE docense hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy az idősebbek ne használják a digitális eszközöket, csupán számukra a televízió – és néha a rádió – sokkal megbízhatóbb és stabilabb információforrásnak számít.

A válaszadók kétharmada (66 százalék) véli úgy, hogy az elmúlt napokban néha ki volt téve dezinformációnak és álhíreknek; Magyarországon ez az arány sokkal magasabb, 81 százalék nyilatkozott így. Guld Ádám szerint az álhírekkel, különböző dezinformációs akciókkal az elmúlt 5-6 évben mindenki kapcsolatba került, függetlenül attól egyébként, hogy a világ vagy akár Európa mely országában él.

A figyelemgazdaság világában a figyelem megszerzése és fenntartása rendkívül bonyolult feladat, ezért gyakran...

Még a valóságot tükröző hírek is gyakran olyan stílusban, címekkel és bevezetőkkel jelennek meg, amelyek könnyen félreérthetők.

- Hangsúlyozta a szakértő, aki szerint ez a jelenség mára a média működésének szerves részévé vált. Megjegyezte, hogy emellett egyre gyakoribbak azok a kattintásvadász, gyakran szándékosan félrevezető üzenetek is, amelyek célja, hogy a közönséget valamilyen gazdasági vagy politikai érdek mentén irányítsák. "Manapság éppen ezért a stilisztikai elemek miatt gyakran nehéz eldönteni, hogy a valóságot szemléljük-e, vagy annak egy manipulált verzióját" - tette hozzá.

Ugyanakkor megfigyelhető a tudatosságban egy fejlődés, vagyis a fogyasztók egyre érzékenyebbé is válnak az információk iránt, sőt, tapasztalható, hogy sokan az online világból inkább visszatérnek a hagyományos tömegmédiumoknak a világába, így például

a jövőben nagyobb szerepe lehet a rádiózásnak is, hiszen egy olyan stabil, megbízható platformnak tűnik sok esetben a fogyasztók szempontjából, ahol azt érezhetik, hogy kevésbé vannak kitéve a manipulációs akcióknak

- tette hozzá.

Az egyetemi docens már több mint egy évtizede figyelemmel kíséri az influenszerek világát. A 2010-es évek közepén, amikor ez a jelenség valóban felfutott, elsődlegesen a szórakoztatás területén játszottak fontos szerepet, különösen a fiatal, tizen- és huszonéves korosztály körében, akik előszeretettel fogyasztották az influenszerek által készített tartalmakat. Azonban az elmúlt 6-8 évben jelentős tematikai átalakulás ment végbe: a korábban jellemző, könnyed szórakoztató tartalmak mellett egyre inkább megjelentek a mélyebb, komolyabb társadalmi, kulturális és politikai témák is az influenszerek diskurzusában. Ezzel párhuzamosan új műfajok és tartalomgyártó típusok is kialakultak, különösen a politikai és közéleti influenszerek megjelenésével. "Ezeknek az influenszereknek a nyilvánosságra és a közbeszédre gyakorolt hatása rendkívül jelentős, és az elmúlt 3-4 évben hazánkban is egyre több példa mutatkozik erre" - tette hozzá a szakértő.

Itt is megfigyelhető egy generációs eltérés: a fiatalabb korosztályok, különösen a húszas és harmincas éveikben járók, sokkal aktívabban fogyasztják az influenszerek által készített tartalmakat, és ezt sokkal rendszeresebben teszik. Ezzel szemben az idősebb generációk, akik ugyan tisztában vannak az influenszerek munkájával és egyeseket követnek, a komolyabb témákban, mint a társadalmi, politikai vagy kulturális kérdések, inkább a hagyományos médiához fordulnak - mondta Guld Ádám.