A jegybank kilenc biztosítóra összesen százmilliós büntetést rótt ki.

A Magyar Nemzeti Bank összesen 103 millió forint értékben szabott ki bírságot kilenc biztosítóra, ami a csoportos hitelfedezeti biztosításokkal kapcsolatos termékfelügyeleti és irányítási hiányosságaira vezethető vissza. Az MNB az iparági szereplőktől sürgős intézkedéseket követel, hogy biztosítsák a megfelelő termékfelügyeleti és irányítási folyamatok működését.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kilenc biztosítónál - CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt., CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt., Generali Biztosító Zrt., Groupama Biztosító Zrt., K&H Biztosító Zrt., NN Biztosító Zrt., Signal Iduna Biztosító Zrt., Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt., Uniqa Biztosító Zrt. - végzett témavizsgálatot a banki csatornán értékesített csoportos hitelfedezeti biztosításokról. Ennek során az MNB a biztosítókra és értékesítőkre vonatkozó termékfelügyeleti és -irányítási követelményeknek való megfelelést ellenőrizte, kiemelten az ügyfélérték szempontjából.

A vizsgálat négy különböző hitelfedezeti típusra összpontosított, nevezetesen a személyi kölcsönökhöz, hitelkártyákhoz, babaváró hitelekhez és ingatlanhitelekhez kapcsolódó törlesztési biztosításokra. Az elemzés során megállapították, hogy a díjbevétel-arányos mutatók alapján a piac több mint felét biztosították, míg biztosítottak szempontjából a piac egyharmadát érintette. A 2022. január 1-jétől a vizsgálat végéig terjedő időszak során végzett ellenőrzés arra is rávilágított, hogy a biztosítók megfelelő lépéseket tettek-e az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói Nyugdíj Hatóság (EIOPA) által az európai hitelfedezeti biztosításokkal kapcsolatos súlyos hiányosságok miatt kiadott figyelmeztetésre válaszul.

A témavizsgálat nyomán az MNB megállapította, hogy a piaci szereplők döntően gyenge ár-értékarányú termékeket kínálnak, és - az EIOPA figyelmeztetése ellenére - elégtelen intézkedéseket tettek ennek megváltoztatására.

A hitelfedezeti biztosítások kárhányada meglehetősen alacsony, átlagosan mindössze 11,5 százalékot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a portfólió szintjén az ügyfelek csupán a befizetett díjaik tizedét tudják visszakapni. A szolgáltatási szint ilyen mértékű csökkenése mellett ráadásul egyes piaci szereplőknél elérheti akár a 40 százalékot is az elutasított károk aránya.

Termékfelügyeleti és -irányítási eljárásaik, intézkedéseik kapcsán a biztosítók többségénél hiányzik az olyan, kellően részletes belső szabályozás, ami egyértelmű iránymutatást adna a felelős szakterületek számára figyelembe veendő szempontokról, folyamatokról és feladatokról az ügyfélérték és az azt jelentősen befolyásoló tényezők vizsgálata, a terméktesztelés, a káros összeférhetetlenség kezelése, az értékesítési stratégia kialakítása, illetve a termékekre vonatkozó célpiac azonosítása kapcsán. Elégtelennek és nem kellően dokumentáltnak bizonyult a piaci szereplőknél a termékfelülvizsgálat és -monitoring is.

A legtöbb biztosító felületesen közelítette meg a hitelfedezeti biztosítások célpiacának meghatározását.

A folyamat nem kapott elegendő dokumentációt, és nem vette figyelembe a termékek specifikációit, mint például a kínált fedezeteket, kizárásokat, limiteket és egyéb korlátozásokat vagy feltételeket. Emellett figyelmen kívül hagyták az ügyfelek pénzügyi tájékozottságának szintjét is. A termékek felülvizsgálatakor utólag sem végeztek alapos elemzést, és nem ellenőrizték, hogy a konstrukciók valóban a megfelelő célpiacon kerülnek-e értékesítésre. A megfelelő értékesítési stratégiák is hiányoztak, azok megfelelőségét nem értékelték a felülvizsgálatok során, és a nyomon követésük is elégtelennek bizonyult.

Bár a hitelbiztosítások közvetítése során a bankoknak kifizetett jutalékok meglehetősen magasak (akár a díj 40-70%-a is lehet), a biztosítók nem elemezték alaposan az ebből adódó potenciális összeférhetetlenségi problémákat. Csupán felületesen vették figyelembe, hogy ezek a termékek bonyolultak és nehezen átláthatók, anélkül, hogy a különböző konstrukciók sajátos jellemzőit – mint például a fedezetek vagy a biztosítottak sokféleségét – figyelembe vették volna. Számos biztosító esetében kiderült, hogy nem mérték fel kellőképpen a termékekkel kapcsolatos ügyféligényeket és szükségleteket, sőt, többször előfordult, hogy a biztosítási termékek ismertetését sem biztosították az ügyfelek számára.

A feltárt hiányosságok következtében az MNB összesen 103 millió forintnyi bírságot rótt ki a vizsgált biztosítókra. Ezen felül kötelezte őket, hogy 2026. március 31-ig írásban számoljanak be a problémák orvoslásáról.

Az MNB elvárja a piaci szereplőktől, hogy minél hamarabb megkezdjék a határozati kötelezések teljesítésére irányuló intézkedések bevezetését. Ennek keretében kiemelt fontosságú a hiányos belső szabályozások és utasítások megalkotása, amelyek biztosítják a megfelelő termékfelügyeleti és irányítási folyamatok működését. Emellett elengedhetetlen az alacsony kárhányad és az elutasított károk okainak alapos elemzése, valamint hatékony lépések meghozatala a számuk csökkentése érdekében.