Székely István, az RMDSZ alelnöke a romániai kampány kapcsán hangsúlyozta, hogy egy nemzeti kisebbség számára elengedhetetlen a jogállamiság tiszteletben tartása.
Az Euronews által közvetített információk szerint Tanács Gábor rávilágít arra a mélyebb ellentétre, amely miatt az RMDSZ minden erejével George Simion és az AUR ellen irányítja kampányát. Az RMDSZ politikai stratégiája és identitása szervesen összekapcsolódik a magyar közösség érdekeivel, míg az AUR radikálisabb, nacionalista megközelítése sok esetben ellentétes a kisebbségi jogok védelmével. Ez a feszültség nem csupán politikai, hanem kulturális és társadalmi dimenziókat is érint, hiszen a két párt eltérő víziót képvisel Románia jövőjéről. Tanács Gábor hangsúlyozza, hogy az RMDSZ számára kulcsfontosságú, hogy megvédje a magyar közösség érdekeit egy olyan politikai tájban, ahol a szélsőséges nézetek egyre nagyobb teret nyernek.
Székely István: Ez alapvetően egy olyan párt, aminek a genezise a magyarellenességre vezethető vissza, és egy ilyen párttól mi nem várunk semmit. Ugyanakkor az is kétséges, hogy ők folyamatosan a jogállam kereteit próbálják lebontani, és nekünk mint nemzeti kisebbségnek azért a jogállami intézményrendszer garanciái nagyon fontosak, hiszen a jog az mindig a gyengébbet, a kisebbet védi.
Magyarország vezető politikai szereplői kifejezték szándékukat, hogy együttműködést alakítanának ki a román elnökválasztás győztesével. Az RMDSZ azonban úgy véli, hogy Simionnal és az AUR pártjával való együttműködés nem lehetséges. Ennek hátterében valószínűleg politikai nézeteltérések és a párt ideológiájával kapcsolatos aggályok állnak. Miért tartják ezt problémásnak?
A párhuzam Simion és az AUR, illetve más nyugat-európai szélsőséges pártok között azért eléggé erőltetett, hiszen ez a szélsőségnek azért egy exponenciális formája. Simion nemzetállama nem a szuverenitásnak a megfogalmazása, hanem ez egy etnikai nemzetállam, ahol a főhatalom a román nemzeté, és ebből vezet le tulajdonképpen mindent. Azt is, hogy az önálló magyar oktatási hálózatot fel kell számolni, és legfeljebb valamilyen vegyes iskolai rendszerben lehet ezeket a jogokat biztosítani. Hogy a nyelvhasználatot vissza kell valamilyen formában venni, mert az nem természetes állapot, hogy a közigazgatásban nem beszél mindenki románul. Be akarja vezetni a Román Zászló Napját, ami arról szólna, hogy akkor a magyarok szimbolikus esküt tesznek le a román zászlóra. Hosszan tudnám sorolni - és ezek törvénytervezetek, nem politikai szövegek, aminek nincsen következménye. És a másik gond az, hogy egész Európából most Romániában a legmagasabb az infláció, az ország nagyon nehéz helyzetben van, és félő, hogy egy AUR irányából felálló kormány a román nemzeti érzés további felszításával próbálja elterelni a figyelmet a gazdasági gondokról.
Van valami magyarázata arra, hogy miért kaphatott ilyen sok szavazatot Simion, mikor a román gazdaság és a jövedelmek viszonylag gyorsan nőttek az uniós csatlakozás óta?
A múlt héten a Román Nemzeti Bank közzétett egy figyelemre méltó adatot, amely rávilágít a román gazdaság állapotára. Az elmúlt öt év alatt az országban 34 százalékos kumulatív infláció történt, miközben a lej 4 százalékot vesztett a vásárlóerejéből. Ha ezt az eredményt euróra konvertáljuk - hiszen a nemzetközi mutatók összehasonlításakor mindig eurót használnak -, akkor Románia teljesítménye alapján 30 százalékos növekedést mutathatunk ki. Azonban az infláció jelenléte miatt ez a növekedés a lakosság számára nem érzékelhető, ami rávilágít arra, hogy a gazdasági mutatók mögött rejlő valóság sok esetben eltér a statisztikai számadatoktól.
2006 és 2021 között Romániában a középosztály 8%-kal bővült, ami kiemelkedő növekedés az összes egykori posztkommunista ország közül. Mindez ellenére sokan a középosztályon belül radikális átalakulásra vágynak. Az elitellenes érzületek erősödése mögött az áll, hogy a gazdaságilag megerősödött kékgalléros réteg, mint például a villanyszerelők vagy burkolók, akik havonta 2500-3000 euró nettó jövedelemre tesznek szert, úgy érzik, hogy az egyetemi diplomával rendelkező értelmiségiek, akik gyakran kevesebbet keresnek, lenézik őket. Ez a feszültség abból fakad, hogy a kékgallérosok társadalmi elismerésre vágynak, és nem érzik, hogy a saját kultúrájuk, amely számukra értékes, megfelelően értékelve lenne. A különböző társadalmi csoportok közötti ellentétek tehát nemcsak a jövedelem különbségekből, hanem a kulturális identitás és elismerés iránti vágyból is fakadnak.
Az első fordulóban az RMDSZ Crin Antonescut, a kormánykoalíció jelöltjét támogatta, aki végül nem jutott tovább a második körbe. Most kénytelenek Nicușor Dan mögé állni, de a kampányuk inkább Simion ellen irányul, mintsem Dan mellett. Kérdés, hogy mennyire lehet hatékony egy olyan kampány, amely nem tud egyértelműen kiállni egy jelölt mellett. Az ilyen típusú kampányok általában zavaros üzeneteket közvetítenek, ami csökkentheti a választók bizalmát. Ahelyett, hogy egyértelmű támogatást adna, inkább a negatív kampányra fókuszál, amely rövid távon talán eredményes lehet, de hosszú távon nem biztos, hogy fenntartható. A választók gyakran keresnek pozitív üzeneteket és világos irányvonalat, így a célzott, de ambivalens kampányok kockázatosak lehetnek.
Nicusor Dan magas értelmiségi, hogy így fejezzem ki magam. Ideológiai szempontból megosztó a személyisége, hiszen őt valahol konzervatív liberálisnak mondhatnám. Éppen ezért gondoljuk azt, hogy elsősorban Szimion elleni szavazásra buzdítjuk a magyarokat, függetlenül attól, hogy ki a jelölt. Ezt egyébként az első fordulóban is elmondtuk. Bárki lesz a szélsőséges rendszerellenes jelölt versenytársa, a második fordulóban mindenféleképpen őt fogjuk támogatni.
Arra utaltam, hogy mintha nem tudnának mellé teljes mellszélességgel odaállni.
A nagyvárosi értelmiség, a magyar fiatalok, a jól keresők, az egyetemet végzettek számára tudunk pozitív üzeneteket megfogalmazni Bukarest főpolgármestere kapcsán. Az igazi gond inkább a rurális környezetben élő választópolgárainkkal van. Számukra Nicusor Dan nehezebben elfogadható, és az ő esetükben beszélhetünk inkább egy Simion-ellenes szavazatról, hiszen ez az üzenet könnyebben átmegy. Bukarest főpolgármesterének a mondanivalója a középosztály számára megfogalmazott üzenet, a magyar szavazók pedig a társadalom egészét lefedik. Azért is javasoltuk az első körben Crin Antonescut, mert ő meg tudta volna szólítani a kisvárosok és a rurális vidékek szavazóit. Ehhez könnyebben hozzáadható lett volna a nagyvárosi szavazótábor, amelyik sokkal tudatosabb. Most fordított helyzetben vagyunk: van egy olyan jelölt, aki egyértelműen a nagyvárosok számára elfogadható, és az ő támogatásáról kell meggyőzzük a kevésbé iskolázottakat, az idősebbeket, illetve a rurális régiókban lakókat. Ez ugyanúgy nehéz feladat nekünk, mint a többi nagy román pártnak.
Léteznek olyan magyarok, akik a Simion nevű jelöltre adják voksukat?
Az első forduló napján egy átfogó exit-poll készült, amely szerint körülbelül 4 százaléknyi erdélyi magyar szavazott Simionra. Érdemes megjegyezni, hogy nem minden Simionra szavazó választó szélsőséges nézeteket vall, és nem is célja a jogállam lebontása. Azt sem állíthatnám, hogy mindannyian a rendszerváltás vesztesei lennének. Az elmúlt négy évben Romániában a mainstream politikai pártok jelentős csalódást okoztak, ami miatt a választók elégedetlensége megnövekedett. Mivel gyakorlatilag minden párt már kormányzott valamikor, a lakosság reálisan értékelte teljesítményüket, és az elvárások alacsonyak lettek. Ennek következtében a változás iránti vágy vált kulcskérdéssé. Az elnökválasztás első fordulójában kialakult erősorrend pedig rávilágít arra, hogy ki az, akitől a legnagyobb mértékű változást várhatjuk.
Simion előnye 20 százalék, mit gondol, fordíthat a bukaresti polgármester, volt már példa hasonlóra?
Kétszer is volt példa olyan forgatókönyvre, ahol a választások első fordulójában a jelöltek 40%-os támogatottsággal indultak, de akkor ezek a jelöltek a kormány és a baloldal képviselői voltak. Ezzel szemben könnyen lehetett egy jobboldali egységfrontot kialakítani, hiszen Romániában a jobboldali szavazók száma messze meghaladja a baloldalét. A baloldalon csupán egy domináns párt létezik, míg a jobboldal rendkívül fragmentált. Az első forduló részvételi aránya 53% volt, ami 9,5 millió leadott szavazatot jelentett. Ha nem sikerül a szavazók számát legalább 11 millióra növelni, akkor nagyon nehéz lesz egy Nicusor Dan mögötti többséget kialakítani. Ráadásul megkockáztatom, hogy a 9,5 millió főből, aki részt vett az első fordulóban, szinte lehetetlen egy Nicusor-féle támogató bázist kialakítani. Nemcsak George Simion nyert 41%-kal, hanem a volt szociáldemokrata miniszterelnök, Victor Ponta is 13%-ot szerzett. Azok a falusi szavazók, akik a legnagyobb mértékben az adott közeggel azonosulnak, valószínűleg inkább Simionhoz fognak húzni. Az én megítélésem szerint ezt a választást a szociáldemokrata tábor fogja eldönteni, és a szociológiai mutatók alapján inkább Simion támogatói közé tartoznak, mintsem Nicusor Danéi.
