Ötéves mélypontra süllyedt a kínai hitelezés, ami figyelemre méltó változást jelez a gazdasági környezetben.
Kína új jüanhiteleinek összege januárban jelentősen megugrott decemberhez képest a becslések szerint, de még mindig elmarad az egy évvel korábban elért rekordtól.
A legfrissebb adatok alapján a kínai bankok múlt hónapban összesen 4500 milliárd jüan (körülbelül 618 milliárd dollár) nettó új jüanhitelt nyújtottak, ami jelentős növekedést tükröz a decemberi 990 milliárd jüanhoz viszonyítva. Ezt a megállapítást egy 13 közgazdászból álló csoport által végzett felmérés medián becslése támasztja alá.
Ez az összeg még mindig elmarad a 2024 januárjában elért rekordtól, amely 4920 milliárd jüanra rúgott.
A kínai bankok általában az év elején bocsátanak ki nagyobb mennyiségű hitelt, hogy magasabb minőségű ügyfeleket vonzzanak be, és növeljék piaci részesedésüket. Az éves csökkenés részben a múlt havi kevesebb munkanapnak tudható be, mivel az idén a holdújév korábban következik be a szokásosnál.
Kína új hitelezése 2024-ben összesen 18 090 milliárd jüan volt, ami számottevő csökkenést jelent a 2023-as rekord 22 750 milliárd jüanhoz képest, és a legalacsonyabb szint 2019 óta.
A gazdasági helyzet hátterében a tartós ingatlanválság, a deflációs nyomás és a háztartások, valamint a vállalkozások óvatos költekezési hajlandósága áll.
Ezenkívül a helyi önkormányzatok adósságproblémái is korlátozták a hitelkeresletet. Kína gazdasági növekedése tavaly 5%-os volt, teljesítve a kormányzati célt, de egyensúlyhiányosan, mivel az export és a feldolgozóipar jobban teljesített, mint a hazai fogyasztás.
Kína várhatóan 2025-re is megőrzi az 5% körüli növekedési célt, de ez a célkitűzés komoly kihívások elé állíthatja a döntéshozókat. Az idei évben ugyanis nehéz feladat elé néznek, főként a fokozódó kereskedelmi feszültségek miatt az Egyesült Államokkal. A gazdasági teljesítmény fenntartása érdekében kreatív megoldásokra és hatékony stratégiákra lesz szükségük.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, egy újabb lépést tett a kereskedelmi feszültségek fokozására, amikor 10%-os vámot alkalmazott minden Kínából érkező importtermékre. Ezen kívül eltörölte a "de minimis" mentességet, amely eddig lehetővé tette az alacsony értékű szállítmányok vámmentes behozatalát. Ezzel a lépéssel tovább nehezítette a kínai áruk piacra jutását az Egyesült Államokban. Kína erre válaszul február 10-től kezdődően 15%-os vámot vezetett be bizonyos amerikai termékekre, ugyanakkor jelezte, hogy nyitott a tárgyalásokra a helyzet rendezése érdekében.
A holdújév alkalmából tartott rendezvényen Hszi Csin-ping, Kína elnöke kiemelte, hogy az ország 2025-re felkészül a "külső sokkok" kezelésére, hogy biztosítsa a gazdasági növekedés folytatódását.
Az elemzők az első negyedévben további kamatcsökkentéseket és a banki tartalékráta mérséklését várják, annak ellenére, hogy a jüan leértékelődési nyomás alatt áll.
