Csupán tíz nap választ el minket attól, hogy Magyarországot egy különösen súlyos amerikai csapáshullám érje el.

A magyar gazdaság kilátásaival, helyével az újraformálódó világgazdasági rendben kiemelten foglalkozunk a Portfolio gazdasági csúcskonferenciáján, a Budapest Economic Forumon. Ne maradj le róla, jelentkezz Te is!

Az Európai Uniónak csupán tíz napja maradt arra, hogy megállapodást kössön Donald Trumppal a vámok kérdésében, különben július 9-én véget ér a vámháború keretében meghirdetett tűzszünet. Jelenleg az Egyesült Államok kizárólag Kínával és az Egyesült Királysággal kötött megállapodást, ami azt jelenti, hogy az EU-ra akár 10%-os általános, de akár 20-50%-os célzott vámemelés is várhat a közeljövőben.

A tét óriási: 2024-ben 532 milliárd euró értékű export ment az Egyesült Államokba, arra a piacra, mely a világ fogyasztásának közel harmadát adja.

Trump politikájának következményei nem csupán fenyegető jelenségek: egy 30%-os vám bevezetése várhatóan 3,8%-kal csökkentené az Egyesült Államok GDP-jét 2026-ra, míg az Európai Unió gazdaságát mindössze 0,8%-os visszaesés sújtaná. Amennyiben a vámok mértéke elérné az 50%-ot, az európai export az Egyesült Államokba drámaian, akár a felére is csökkenhet.

Ez azért van az asztalon, mert június elején Trump már belengette ezt a tételt is, bár erről elnöki rendelet soha nem jelent meg, és az amerikai elnök azt pár napon belül elnapolta július 9-ig.

Az exportorientált iparágak, különösen Franciaország területén, jelentős hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Ezzel szemben Németország egy ambiciózus, 850 milliárd eurós ösztönzőcsomaggal igyekszik élénkíteni a belső keresletet, hogy mérsékelje a gazdasági nehézségeket.

Ahogy a legutóbbi hétvégi elemzésünkben említettük, a BNP Paribas szakértői Magyarország vonatkozásában arra számítanak, hogy az exportot érintő kedvezőtlen hatások miatt bekövetkező kumulatív aktivitáscsökkenés a GDP -1,4% és -2,3% között mozoghat.

A gazdasági károk miatt Brüsszel nem hagyná válasz nélkül, ha Trump nem ütne pecsétet semmilyen megállapodásra: az Európai Bizottság készül célzott ellenintézkedésekre, például amerikai termékek megadóztatására, közbeszerzésekből való kizárásra, vagy az amerikai digitális és szellemi tulajdonjogok korlátozására.

A helyzet lényege, hogy a két vezető gazdasági nagyhatalom között még nem alakult ki közös álláspont a konfliktus kezelését illetően. Míg Franciaország határozottan a harci álláspontot képviseli, Németország inkább a kompromisszumos megoldásokra törekszik. A gazdasági elemzők úgy vélik, hogy egy "szabályozott megtorlás" segíthet csökkenteni az aszimmetrikus hatásokat, azonban mindenféle válaszlépés újabb eszkalációval fenyegethet.

A Les Echos szerint a legkeményebb eszköz az európai megtakarítások amerikai állampapír-piacról való visszavonása lenne, de ez visszaüthetne az európai bankrendszerre is.

Trump ráadásul pénteken nagyon keményen támadt Kanadára, amiért az észak-amerikai ország különadókat vetett volna ki a nagy digitális szolgáltatókra, amelyek jellemzően az USA-ban működnek. Miután az amerikai elnök bejelentette, hogy leállítja a tárgyalásokat Kanadával, az ország miniszterelnöke, Mark Carney jelezte, hogy az egyeztetések érdekében egyelőre visszavonják a tervezett új teher kivetését.

Az Európai Unió számára ez figyelmeztető jel lehet, hiszen Brüsszel egyrészt a digitális adók bevezetését tervezi, másrészt pedig szigorú szabályozási keretek közé szorította az olyan óriásokat, mint a Google, a Meta és az Amazon. Teresa Ribera versenypiaci biztos már pénteken bejelentette:

Az Európai Unió szigorúan ragaszkodik ezekhez a szabályokhoz.

Az Európai Bizottság nem csupán Donald Trump ellen készül fellépni, hanem új szövetségesek keresésére is törekszik. Mivel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) nem képes kezelni a jelenlegi kereskedelmi feszültségeket, az EU egy új szervezet létrehozását tervezi, hogy a világ másik felével is bővíthesse kereskedelmi kapcsolatait. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a legutóbbi uniós csúcstalálkozón ismertette elképzeléseit, miszerint a Trump által kilátásba helyezett vámfenyegetések helyett az EU a csendes-óceáni térségre helyezheti a hangsúlyt, és együttműködést kereshet az úgynevezett CPTPP-országokkal.

Ez a régió a globális gazdaság 30%-át képviseli, és hatalmas csapást jelentene az Egyesült Államok számára, ha von der Leyen úgy döntene, hogy a nyersanyagkészletekkel bővelkedő országokat kiszorítja az amerikai befolyás alól.

A vámháborús intézkedések olyan kettős élű fegyverek, amelyekkel az EU-nak csupán szűkös mozgástere van. Még ha sikerül is elkerülni az Egyesült Államokkal való konfliktust, az európai ipar előtt újabb kihívás bontakozik ki: Kína egyre bátrabban terjeszkedik harmadik országok piacain, miközben folyamatosan növeli exportját az európai térségbe.

Ezért az Európai Uniónak párhuzamosan Pekinggel is fel kell készülnie a kvótatárgyalásokra.

Kínával szemben eddig harciasabb volt Brüsszel: az Európai Bizottság már kitiltotta a kínai egészségügyi eszközök gyártóit az uniós közbeszerzésekből, büntetővámot vetett ki az e-autók importjára, valamint dömpingellenes lépéseket hoztak a faipari, valamint fémipari termékekkel szemben.

Ráadásul az EU nem is vetette be a teljes arzenálját: előzetesen már értékelik a belső piacra települő kínai cégek Pekingtől kapott állami támogatásai miatt a külföldi támogatásokról szóló rendelet alkalmazását is.

Jelenleg annyit lehet tudni, hogy a BYD szegedi, épülő gyárával kapcsolatosan zajlanak a vizsgálatok, ám várhatóan az akkumulátorgyártók is a figyelem középpontjába kerülhetnek.

Így Kínával is nagyobb tárgyalásokra készül az Európai Unió: július 24-25. között a legmagasabb szinteken egyeztetnek majd a kínai vezetéssel, hogy új, igazságosabb, a korábbi világkereskedelmi szabályokra épülő feltételek mellett kössenek újabb megállapodást.

Miközben az Atlanti fronton folyamatosan szűkül a mozgástér, Brüsszelnek egyre sürgetőbben kell átlátnia a globális játéktér komplex dinamikáját. A világkereskedelem átalakítása már nem csupán egy lehetőség, hanem elkerülhetetlen szükségszerűség: vagy az EU formálja a folyamatokat, vagy más szereplők lépnek a helyébe, befolyásolva ezzel a jövő alakulását.