Több ország fejezte ki ellenállását az ENSZ klímacsúcsán, mivel a többi résztvevő nem mutatott hajlandóságot a fosszilis tüzelőanyagokkal szembeni szigorúbb intézkedések bevezetésére.

A gazdagabb országok az ENSZ azerbajdzsáni klímacsúcsán, a CSOP29 keretében 300 milliárd dolláros támogatást ígértek a fejlődő világ számára. E célból arra törekednek, hogy segítsenek ezeknek az országoknak felkészülni az éghajlatváltozás kihívásaira, valamint mérsékelni a globális felmelegedés következményeit. Az esemény során hangsúlyozták, hogy a szegényebb nemzetek aránytalanul nagy terheket cipelnek a klímaváltozás következtében, miközben történelmileg a legkisebb mértékben járultak hozzá a klímaválság kialakulásához.

Ezen felül elkötelezték magukat amellett, hogy háromszorosára növelik az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülést célzó finanszírozást. Korábbi adatok szerint a klímaváltozásra szánt források csupán 40 százaléka irányult erre a fontos területre. A 300 milliárd dolláros keret mellett megállapodtak abban is, hogy 2035-ig további 1,3 billió dollárra lesz szükség a klímaváltozás megelőzésének érdekében.

Simon Stiell, az ENSZ klímavédelmi szervezetének vezetője kijelentette, hogy "nehéz út vezetett idáig, de végül sikerült megállapodást kötnünk." Azonban a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről nem tudtak közös nevezőre jutni az országok.

Amikor vasárnap hajnalban elfogadták a megállapodást, az indiai küldött dühös felszólalásba kezdett: "Nem tudjuk elfogadni... az előirányzott cél nem old meg semmit számunkra. [Ez] nem kedvez a klímavédelmi intézkedéseknek, amik országunk túléléséhez szükségesek" - mondta Leela Nandan a konferencián, és túl kevésnek nevezve az összeget. Ezután Svájc, Maldív-szigetek, Kanada és Ausztrália tiltakoztak, mert túl gyengének tartották a fosszilis tüzelőanyagok globális felhasználásának csökkentésére vonatkozó megfogalmazást. Az erről szóló döntést a 2025-ös klímacsúcsra halasztották. (BBC)