A befektetők tömegesen dobják piacra a kiadásra szánt ingatlanjaikat.

A kiadási célú ingatlanokhoz viszonyítva más befektetési lehetőségek általában sokkal magasabb hozamot kínálnak.

A Duna House legfrissebb felmérése szerint 2025 első negyedévében körülbelül 10 százalékkal nőtt a befektetési célú, bérbeadásra szánt ingatlanok eladása a 2024 első negyedévéhez képest.

Az a jelenség figyelhető meg, hogy míg korábban egy 80-100 millió forintos lakás kiadása viszonylag egyszerű volt, havi 250-300 ezer forintos bérleti díjak mellett, addig napjainkra az ingatlanpiac áremelkedése és a bérleti díjak növekedése között egyre nagyobb szakadék tátong. Ennek következtében a kiadási célú ingatlanok vonzereje folyamatosan csökken.

Egy 120-130 millió forintos ingatlan esetében a havi bérleti díj csupán 2,5-3 százalékos bruttó hozamot biztosít. Ebből viszont még le kell vonni a karbantartási költségeket, a közvetítői díjakat, az adókat, valamint az esetleges üresjárati időszakokból adódó kieséseket is.

A bérbeadók egyre inkább kénytelenek szembenézni azzal a kihívással, hogy az energetikailag elavult, kényelmetlen vagy esztétikailag nem vonzó ingatlanok sokkal nehezebben találják meg bérlőiket. Szegő Péter, a Duna House PR és elemzési szakértője rámutatott, hogy a bérlői igények jelentős átalakuláson mentek keresztül az utóbbi időszakban. A korábban megszokott igények mellett ma már elvárás a tisztaság, a jó felszereltség, valamint a rezsiköltségek hatékonysága és a légkondicionáló jelenléte is, különösen a városi fiatalok körében.

A különböző befektetési lehetőségek sokszor vonzóbb alternatívát kínálnak.

A befektetési döntések során a kamatkörnyezet módosulása jelentős hatással bírhat. Míg korábban az 1-2 százalékos banki kamatok mellett az ingatlan-bérbeadás vonzó lehetőségnek számított, napjainkban az állampapírok és lekötött betétek révén már 6-9 százalékos hozamok is elérhetők (nem is beszélve a részvénypiac izgalmas lehetőségeiről). Ennek következtében az ingatlanokból származó passzív jövedelem ma már kevésbé tűnik csábítónak, mint annak idején - mutatnak rá a szakértők.

Érdekes tendencia figyelhető meg a lakáspiacon: egyre több olyan ingatlan bukkant fel, amelyeket korábban építtető cégek tartottak meg saját portfóliójukban kiadási célra. Ezek a lakások, amelyek jellemzően 5-10 évvel ezelőtt épültek, most először kerülnek a hirdetési felületekre eladóként. Gyakran akkor válik aktuálissá az értékesítésük, amikor az üzemeltetési és fenntartási költségek már nem igazodnak a piacon elérhető bérleti díjakhoz.

Az Airbnb-szabályozás egyre fontosabb témává vált a városi élet és a turizmus szempontjából. Ahogy a közösségi szálláshelyek népszerűsége nő, úgy a helyi hatóságok is igyekeznek megtalálni a megfelelő egyensúlyt a lakosság érdekei, a turisták igényei és a gazdasági fejlődés között. A szabályozás célja, hogy biztosítsa a lakóközösségek nyugalmát, megakadályozza a túlzott zajt és a zsúfoltságot, valamint garantálja a biztonságos és tisztességes szálláslehetőségeket. Ezek a szabályozások gyakran magukban foglalják a bérbeadás időtartamának korlátozását, a regisztrációs kötelezettségeket, valamint a helyi adók beszedését. A városok különböző megközelítéseket alkalmazhatnak, például a rövid távú bérbeadások engedélyezését, de szigorú keretek között, vagy akár a teljes tilalmat is. Ezzel együtt a lakosok aggályai, mint például a lakhatási válság vagy a közlekedési problémák, szintén figyelembe kell venni. Az Airbnb-szabályozás tehát nem csupán a turizmus, hanem a helyi közösségek fenntartható fejlődésének is kulcsfontosságú eleme. Az együttműködés a városvezetés, a lakók és a szolgáltatók között elengedhetetlen ahhoz, hogy minden fél számára előnyös megoldásokat találjanak.

A rövid távú lakáskiadás szabályozásának megváltozása sok befektetőt arra ösztönzött, hogy új stratégiákat dolgozzanak ki. Az Airbnb-t érintő helyi szabályozások jelentősen csökkentették a belvárosi ingatlanok kihasználtságát. Emellett a megélhetési költségek folyamatos növekedése miatt a fiatal bérlők körében egyre gyakoribbá válik, hogy közös albérletet választanak, az agglomerációba költöznek, vagy visszatérnek a családjukhoz.