Trump egy hatalmas, harmincezer fős migránstábort tervez létrehozni a Guantánamói-öbölben. A javaslat célja, hogy kezelje a bevándorlási válságot és a határbiztonságot. Az ötlet megosztja a közvéleményt, sokan aggódnak a jogi és emberi jogi következmények
Donald Trump szerdai bejelentésében utasította a Pentagon és a Belbiztonsági Minisztérium illetékeseit, hogy készítsenek elő egy migránstábort a Guantánamói-öbölben, amely harmincezer fő befogadására lesz alkalmas. A létesítmény célja az illegális bevándorlók elhelyezése, és a projekt előkészítése már megkezdődött.
A kubai Guantánamo-öbölben elhelyezkedő amerikai haditengerészeti támaszponton már létezik egy speciális létesítmény, amely a migránsok fogva tartására szolgál. Ez a létesítmény elkülönül a külföldi terrorizmussal gyanúsítottak számára fenntartott, magas biztonsági szintű amerikai börtöntől. Itt tartják fogva többek között a tengeren elfogott haiti és kubai irreguláris menekülteket.
Tom Homan, aki korábban az USA Bevándorlási és Vámhivatalának vezetőjeként tevékenykedett, 2024 novemberében Donald Trump által az Egyesült Államok "határcárjaként" került a figyelem középpontjába. Szerdán bejelentette, hogy a kormány tervei között szerepel egy már létező létesítmény bővítése, amelyet a bevándorlási és vámhivatal irányítana. Trump szavai szerint ezt a migránstábort az "amerikai népet leginkább fenyegető illegális bevándorlók" őrizetbe vételére szánják, hangsúlyozva, hogy a cél a közbiztonság védelme.
Néhányuk esetében annyira súlyos a helyzet, hogy nem érezhetünk bizalmat azokra az országokra nézve, ahol fogva tartják őket. Nem szeretnénk, ha visszatérnének hozzánk, ezért Guantanamóra irányítjuk őket. Ez lényegében megduplázza a lehetőségeinket, nemde? Ráadásul határozott lépésnek is tekinthető.
- indokolta döntését az Amerikai Egyesült Államok elnöke.
Trump ezt követően aláírt egy memorandumot, amelyben ugyan nem található konkrét számadat a migránsok vonatkozásában, de kifejezetten "további fogva tartási helyek" igényléséről tesz említést a kibővített létesítmény kapcsán.
Tom Homan szerdán a sajtónak azt mondta: a központot a "legrosszabbak közül is a legrosszabbaknak" fogják fenntartani. Az egyelőre nem derült ki, hogy a lépés megvalósításához mekkora összegre van szükség a költségvetésből, de Kristi Noem belbiztonsági miniszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kormány dolgozik ennek egyeztetésén a kongresszusi előirányzat képviselőivel.
A hírhedt guantánamói fogolytábort 2002-ben alapította George W. Bush, aki akkoriban az Egyesült Államok elnöke volt. Az intézmény létrehozása a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő időszakra vezethető vissza, amikor a hatóságok fegyveres külföldi gyanúsítottakat kívántak itt fogva tartani. Az azóta eltelt idő alatt a szigorúan őrzött létesítményben mindössze tizenöt fogvatartott maradt, ami jól tükrözi a tábor történetének bonyolult és ellentmondásos természetét.
Trump két demokrata elődje, Barack Obama és Joe Biden, mindketten a guantánamói börtön bezárására irányuló erőfeszítéseket tettek, azonban csak a fogvatartottak számának csökkentésére voltak képesek. Ezzel szemben Trump határozottan kijelentette, hogy meg fogja tartani ezt a hírhedt intézményt, ezzel új irányvonalat képviselve a kérdés kezelésében.
A börtönt régóta bírálják emberi jogi csoportok a határozatlan idejű fogva tartás miatt. A létesítmény az idők során a "terrorizmus elleni háború" túlkapásainak jelképévé vált a kemény kihallgatási módszerek miatt, amelyek a kritikusok szerint kínzásnak minősülnek. A migránsok számára fenntartott létesítmény ettől azonban elkülönül.
Miguel Diaz-Canel kubai elnök "brutális cselekedetnek" nevezte Trump tervét.
Az International Refugee Assistance Project 2024-es jelentése rávilágít arra, hogy az ottani fogvatartottak rendkívül egészségtelen környezetben élnek, és számos kisgyermekes családot helyeztek el egyedülálló felnőttekkel együtt. A jelentés említi a telefonhívások szigorú korlátozását is, valamint a gyermekek számára biztosított oktatás hiányát, ami súlyosan érinti a fiatalok fejlődését és jövőjét.
