Trump és Musk - Két óriás, akik összecsapnak: a világ legnagyobb hatalmú politikai figura és a leggazdagabb üzletember összecsapása.
A következő Signature befektetői klubban a globális autóipar leglényegesebb kihívásairól és a szektor részvénypiaci lehetőségeiről fogunk beszélgetni. Célunk, hogy mélyebb betekintést nyújtsunk az iparág aktuális trendjeibe és a jövőbeli kilátásokba.
A tegnapi drámai árfolyamzuhanás ellenére a Tesla továbbra is a világ tizedik legnagyobb piaci értékű vállalata. A részvények mozgása azonban a startupok dinamikáját idézi, hiszen a cég 14,3%-os esése minden idők ötödik legjelentősebb visszaesése, és abszolút értékben nézve a legnagyobb, hiszen 152 milliárd dollárt veszített el. Ezzel párhuzamosan Elon Musk vagyona papíralapú számítások szerint 34 milliárd dollárral csökkent, és bár ez a szám nem tartalmazza a SpaceX értékének esetleges csökkenését, így is figyelemre méltó, hogy a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc vagyona több mint nyolcszorosának tűnt el. Ennek ellenére Musk még mindig a világ leggazdagabb embere, 335 milliárd dolláros vagyonával, ami egy hajszálnyival megelőzi a második helyezett Zuckerberget.
A nagy amerikai technológiai vállalatok növekedése olyan mértékűvé vált, hogy már-már torzítják a piac működését. Az árfolyamaik változásai mérföldkőnek számítanak az amerikai részvényindexek, például az S&P 500 és a Nasdaq számára, és ez a hatás globálisan is érezhető, hiszen formálja a részvénypiaci árakat. Az ilyen cégek értékelése gyakran jóval magasabb a piac átlagánál, ami felfelé húzza az összesített árazásokat. Például a Tesla részesedése az S&P 500-ban körülbelül 1,7 százalékot képvisel, és a tegnapi 14,3 százalékos árfolyamcsökkenése 0,2 százalékkal rontotta a világ egyik legfontosabb részvényindexének, az S&P 500-nak az értékét. Ez a mozgás nem extrém, de kétségtelenül befolyásolta más részvények piaci hangulatát is.
Az amerikai elnök nemrégiben komoly fenyegetést fogalmazott meg Elon Musk irányába, jelezve, hogy megvonhatja a támogatásokat és megrendeléseket a világ leggazdagabb emberének cégei számára. Ha ez csupán Musk űripari vállalatát, a SpaceX-et érintené, az már önmagában is jelentős hatással lenne a Teslára, mivel erőforrásokat és figyelmet vonna el a járműgyártástól. Ráadásul nem zárható ki, hogy ha a felek a szavakon túl lépnek, olyan szabályozások léphetnek életbe, amelyek kedvezőtlenül érintenék a Teslát. Az elmúlt hónapokban nemcsak Musk cégei, hanem más iparágak is hasonló drámai változásokon mentek keresztül. Vegyük például a nukleáris ipart: a szektor vállalatainak részvényei szinte az egekbe szöktek, miután Trump végrehajtási rendeleteket írt alá az iparág fellendítése érdekében. Ezek a rendeletek utasítják a független nukleáris szabályozó hatóságot, hogy lazítson a szabályozásokon, és gyorsított eljárás keretében adjon ki új engedélyeket reaktorok és erőművek építésére. Ezzel párhuzamosan a napenergia szektor is megjárta a múlt héten: részvényeik drasztikusan estek, miután az amerikai képviselőház előrelépett Trump átfogó adó- és költségvetési törvényjavaslatának elfogadásában, amely számos zöldenergia-támogatás megszüntetését vonhatja maga után. Az iparágak közötti dinamikák így egyre inkább összefonódnak, és az események gyorsan változnak, ami új kihívások elé állítja a vállalatokat.
A tavaly november 5-én lezajlott amerikai elnökválasztás során Donald Trump győzelme után a Tesla részvényei jelentős emelkedést mutattak, ami nem véletlen. A befektetők a két vezető, Trump és Musk szoros együttműködésére számítottak, remélve, hogy Musk a maga innovatív megoldásaival segít Trumpnak csökkenteni az állami kiadásokat. Cserébe a Tesla és a Musk által irányított egyéb vállalatok állami megrendelésekhez és támogatásokhoz juthatnak, ami a részvényárfolyamok szárnyalását eredményezte. Most azonban, néhány hónappal később, a Tesla árfolyama szinte ugyanott stagnál, ahol a választások másnapján állt. A Musk és Trump között kialakult feszültség, valamint számos egyéb tényező hatással volt a részvények teljesítményére. Trump nem csupán a gazdaság különböző szegmenseit, hanem a részvényárakat is jelentősen befolyásolni képes figura, így az ő politikai döntései és kapcsolatai továbbra is kulcsszerepet játszanak a befektetői hangulat alakulásában.
Trump és Musk összecsapása kétségkívül figyelemre méltó tanulságokat hordoz a többi tech vezető számára, akik hatalmas gazdasági erőforrások felett diszponálnak, és országos szintű bevételekkel és vagyonokkal rendelkeznek. Fontos, hogy tisztában legyenek azzal, hogy a politika nem feltétlenül az ő játszóterük. Eddig nem sokan mertek szembe szállni Trumppal; a tech óriások vezetői jellemzően szépen megjelennek az elnök protokoll eseményein, mosolyogva udvariaskodnak, miközben titokban engedményeket tesznek neki. Például a Facebook (Meta) és a YouTube (Alphabet) is visszaengedte Trumpot a platformjaikra, ami azt mutatja, hogy hajlandóak voltak alkalmazkodni a helyzethez, akár üzleti önvédelemnek is nevezhetjük ezt. Azonban Musk, aki eddig merészebben lépett fel, most már arról beszél, hogy új politikai pártot alapít, amely a republikánusokkal és a demokratákkal szemben kíván fellépni. Ez a hozzáállás új dimenziót ad a tech-ipar politikai szereplésének, és kérdéseket vet fel a hatalom és a felelősség viszonyáról a modern világban.
Van egy olyan kifejezés az angolban a túlárazott részvényekre, hogy lofty valuation, ha példát kellene mondani rá, akkor a Tesla ideális jelölt lenne. Az idei profittal 150-es, de még a jövő évivel számolva is 100-as a P/E rátája, vagyis 100-150 évnyi profitból lehetne megvenni, a cég az árbevételének a 10-szeresén forog. Autóipari részvényként soha sem volt értelmezhető a Tesla, azok mostanában 5-20 közötti P/E és 0,2-1,2 közötti P/S rátán forognak, az európai gyártók ezeknek a sávoknak az alsó széléhez közelebb, de a Tesla árazása csak úgy tud kijönni, ha az autógyártásnál jóval nagyobb sztorikat is beárazunk, legyen szó önvezetésről, robotaxikról vagy humanoid robotokról. Ez utóbbiakban nyilvánvalóan van fantázia, és még akár nagy bevételt és profitot is hozhatnak a Teslának, de vélhetően ezek jó néhány év múlva érhetnek be, addig pedig marad a hit. Ami most éppen elveszni látszik. Ebből jön ki az, hogy az elmúlt 3 évben a Tesla árfolyama 100 és 480 dolláron is állt.
Az utóbbi hetekben a TACO trade témája uralja a gazdasági híreket, és nem véletlenül. A lényege, hogy Trump tárgyalási stratégiája mindig is a keményvonalas kezdetekről szólt, amelyek gyakran fenyegetésekkel teli indítanak, de a végén jellemzően visszakozik (Trump Always Chickens Out). Ebből a dinamika kihasználásával lehet profitálni: a fenyegetések után bekövetkező piaci esések idején érdemes vásárolni, hiszen a legtöbbször Trump végül enyhít a korábbi álláspontján, és a piacok helyreállnak.
Bár jelenleg úgy tűnik, hogy az elnök bele kíván szólni a Musk körüli eseményekbe, és már fenyegetőzik azzal, hogy visszavonhatják a Musk vállalatainak juttatott megrendeléseket és kedvezményeket, lehetséges, hogy végül visszatáncol. Főleg akkor, ha Musk kezében valóban vannak ütős érvek, például az Epstein ügyhöz köthető dokumentumok. Ha ez a helyzet, akkor érdemes lenne figyelni a Tesla árfolyamának alakulását is, hiszen a körülmények változása drámai hatással lehet a részvények értékére.
Címlapkép forrása: Brandon Bell a Getty Images archívumából.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
