A rockzene ikonikus hangszere a tuskóból született.

Nyolcvan évvel ezelőtt, pontosabban 1946-ban, Lester Polsfuss, a híres dzsesszgitáros, ellátogatott a Gibson gitár- és mandolin készítő üzemébe, hogy bemutassa forradalmi ötletét: egy tömörtestű elektromosgitárt, amit ő "tuskónak" nevezett. Azonban a fogadtatás nem volt éppen barátságos, hiszen az ajtót mutatták neki. Néhány évvel később, 1950-ben Leo Fender piacra dobta a Broadcastert, amely később Telecaster néven vált híressé. Ekkor a Gibson is felfigyelt Lesterre, és 1952-re megalkották az első Les Paul gitárt, amely az 1945-ben tervezett P-90-es hangszedővel készült. Ez a kombináció a rockzene egyik alapvető hangzását teremtette meg, és máig meghatározó szerepet játszik a zenei világban.

Leo Fender nem zenészként kezdte pályafutását, hanem műszerészként, ahol erősítők finomhangolásával foglalkozott. Innovatív elméjének köszönhetően azonban megalkotta a világ első sorozatgyártású tömörtestű elektromos gitárját, amely örökre megváltoztatta a zene világát. Ezen túlmenően, a legendás Stratocaster (1954) és Precision Bass (1951) hangszerei is hozzájárultak ahhoz, hogy Fender neve a zenei örökség szerves részévé váljon.

Orville H. Gibson cipőgyári ügyintézőként kereste a kenyerét a XIX. század végén. A napi robot utáni kikapcsolódáshoz sajátos hobbit talált, hangszereket épített. 1886-ban szabadalmaztatta mandolinját. Tizenhat esztendőre rá akkora lett az érdeklődés, hogy megalapította a Gibson Mandolin-Guitar Manufacturing Co. Limitedet.

A hangszerek minősége szempontjából elegendő annyit mondani, hogy a faanyagot öt-tíz éven át szárították, mielőtt felhasználásra került volna. Ezzel szemben a mai, sorozatban gyártott távolkeleti gitárokon tegnap még madarak csicsergése hallatszott: ezek a hangszerek használat közben folyamatosan száradnak, ami miatt formájuk torzul, ezzel is alátámasztva azt a megállapítást, hogy a spórolás sokszor végül költségesebbé válik.

Az első elektromos gitárt Adolf Rickenbacker és George Beauchamp építette 1932-ben. Hivatalosan a Rickenbacker A-22 nevet viselte, alakja miatt azonban serpenyőnek hívta a jónép. Joggal, amennyiben az alumíniumból öntött hangszer kis, kerek testéhez hosszú nyak társult.

A folyamatosan növekvő big bandek gitárigénye új megoldások keresésére ösztönözte a zenészeket, így jelentős méretű akusztikus hangszereikre mikrofonszerű hangszedőket szereltek. E téren a Stromberg-Voisinet vállalat vált úttörővé, amely 1928-ban szabadalmaztatta innovatív rezonátorlapra erősített pickup-ját.

Gibson család tagjai ezt az ösvényt rótták L-5 és L-4 dzsesszgitárjaikkal. Bár kezdeti eredményeik mérsékeltnek bizonyultak, a világgazdasági válság után új irányt vettek, és a fajátékgyártásra is kiterjesztették tevékenységüket. Miközben így újjáépítették magukat, a hawaii gitár egyre nagyobb népszerűségnek örvendett. Ezt a hangszerünket ölünkben tartva, ujjal pengetjük, a fogólapon pedig slide gyűrűvel alakítjuk a hangzást.

A Gibson belépett a verseny világába az E-150 modellel. Ebből az alumínium öntvényből készült hangszerből csupán száz darabot készítettek, de a zenészek visszajelzései alapján hamarosan áttértek a fa testű változatra.

Így érkeztünk el ama 1945-ös évhez, amikor szabadalmaztatták a P-90-es hangszedőt. Ez eredetileg egytekercses (single coil) volt, ám kisvártatva legyártották a humbucker (iker tekercses) változatot, ami kevésbé gerjedt, és mind a mai napig ilyennel szerelik fel a Les Paul Gold Topot.

Ebben az időszakban történt a kis malőr, amikor Lester Polsfuss, közismert nevén Les Paul, a neves dzsesszgitáros, nemtetszésének adott hangot a Gibson ES hangszerekkel kapcsolatban. Az volt az elképzelése, hogy az erősítő kizárólag a húr hangját erősítse, anélkül, hogy a gitártest zengése bármilyen módon beleszólna a hangzásba. Ennek érdekében két tömörtestű gitárt készített, amelyeket a formájuk miatt „tuskónak” nevezett el. Az egyiket magának, a másikat pedig feleségének, Mary Fordnak szánva készítette el. Ezzel a két hangszerrel 1945 vagy 46 környékén látogatott el a Gibsonhoz, de nem sokkal később távozott is onnan.

Leo Fender forradalmi újítása, az Esquire (amely később Broadcaster, majd Telecaster néven vált ismertté) alapjaiban rengette meg a gitárpiacot. Ekkor a Gibson csapata is lépett, és gyorsan visszahívta a legendás Les Paul modellt. A zenészek iránti tiszteletük jól tükröződik abban, hogy a single cut (csak az alsó részén szarvval ellátott) formájú hangszereik mind a mai napig a Les Paul néven futnak, ezzel is megörökítve a gitármágus nevét.

A Paramount Színház varázslatos nézőterére egy különleges eseményre gyűltek össze a gitármuzsika legnagyobb mesterei: Tiger Haynes, George Barnes, Mundell Lowe, Tony Mottola és Billy Mure. Képzelj el egy estét, ahol a zene és a tehetség találkozik, és a közönség szeme előtt életre kel a gitár minden árnyalata.

Így szól ma egy '52-es modell:

A kezdetekben a gitárok a test végéhez rögzített húrlábbal készültek, de hamarosan megjelent a Tune-o-matic rendszer, amely forradalmasította a hangszerek világát. A videón látható Les Paul mester éppen egy ilyen innovatív megoldással játszik:

Noha pompás dzsesszgitár a Les Paul, mégis mindenekelőtt a nyers rockhangzás alaphangszereként vonult be a zenetörténetbe. A hatvanas években ezzel a gitárral váltották le a beat muzsikát, például a Who gitártörő zsenije, Pete Townshend.

Vagy ott az ikonikus Free sláger:

Paul Kossoff kezében ott pihen a legendás Les Paul, akárcsak Billy Gibbons szorításában: mindkét gitáros mester tudása és stílusa egyedülálló módon fonódik össze ezzel az ikonikus hangszerrel.

Ugyanakkor elmaradhatatlan blues hangszer is:

Mike Bloomfield hangja nem csupán egy szimpla gitárszó, hanem egy igazi zenei élmény, tele érzelemmel és szenvedéllyel. Gary Moore esetében sincs ez másképp: a gitárjátéka mélysége és intenzitása magával ragadja a hallgatót, mintha minden egyes hang egy történetet mesélne el. Mindkét művész a hangszerét egyfajta kifejezőeszközként használja, ami különlegessé és felejthetetlenné teszi a zenélésüket.

A keményebb rock sztárja, Ace Frahley állandó társa.

Uriah Heep létezése elképzelhetetlen a Les Paul gitár varázsa nélkül.

Slash tizenhét különböző Les Paul modellt tervezett a Gibsonnal közösen.

A punk zene alapvető ikonjaiként ismert Sex Pistols és a Clash szintén elkötelezett hívei a Les Paul gitároknak.

Szabolcsi Bence, Azahriah húrnyűvőjének legkedveltebb modellje.

Závodi Janó a hangszerből a lehető legteljesebb rockélményt hozza ki.

Nagyfi Bigson László a Gibsonnal megalapozta az Omen zenei világát.

A Pokolgépben mindjárt kettő is akad belőle.

A Tankcsapdát elhagyó Sidi valószínűleg ezt a cuccot is magával hozta.