Az ukrán egyetemisták ultimátumot kaptak: kötelezően le kell tenniük a katonai esküt.

Ukrajna 2025 szeptemberétől minden felsőoktatási intézményben kötelező alapkatonai kiképzést vezet be a 18. életévüket betöltött hallgatók számára. Ez a jelentős intézkedés egy szélesebb körű katonai reform részeként valósul meg, amely azonban komoly társadalmi feszültségeket és emberi jogi dilemmákat vet fel. A legutóbbi tragikus események, mint például Sebestyén József kárpátaljai magyar férfi halála, rámutatnak az ukrán mozgósítási rendszer hiányosságaira, valamint az ukrajnai magyar közösség sebezhetőségére.

Az ukrán parlament által elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által aláírt törvénymódosítások alapján 2025 szeptemberétől minden ukrán felsőoktatási intézményben bevezetik az alapkatonai kiképzést. A program két részből áll: 90 órás elméleti oktatásból és 210 órás gyakorlati képzésből.

Az elméleti rész minden 18 és 25 év közötti diák számára kötelező - nőknek és férfiaknak egyaránt. A gyakorlati képzés azonban csak az egészségügyi szempontból szolgálatra alkalmas férfiaknak kötelező, míg a nők önkéntesen vehetnek részt benne, előzetes orvosi vizsgálat után.

A hallgatók a kiképzésen taktikai, felderítési és pszichológiai képzésben részesülnek, megtanulják az elsősegélynyújtást, a katonai fegyelem alapjait és a fegyverkezelést.

Viszont 25 éves korukig nem kötelezik őket a hadsereghez való csatlakozásra - addig a fiatalok önkéntesen dönthetnek a szolgálat mellett.

A törvény szigorú büntetéseket helyez kilátásba azok számára, akik nem hajlandók részt venni a kötelező gyakorlaton: a katonai szolgálatra alkalmas férfi hallgatók, amennyiben elutasítják vagy nem teljesítik a gyakorlatot, kizárásra kerülnek az állami felsőoktatási intézményekből.

Az új oktatási törvény bevezetése egy olyan kritikus időszakra esik, amikor Ukrajna mozgósítási rendszere már most komoly nehézségekkel néz szembe. Seremet Sándor, az Eurázsia Központ kutatója, az Indexnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a jelenlegi állapotok távol állnak az optimálistól.

A kényszerítés itt világosan megnyilvánul, mivel számos ukrán férfi nem kíván részt venni a harcokban. Amikor a hadkiegészítő parancsnokság, ismertebb nevén TCK, képviselőivel találkoznak, sok esetben erőszakos módszerekkel kényszerítik őket, hogy megadják adataikat. Ha már behívóval rendelkeznek, akkor pedig egyenesen a szolgálatra viszik őket, figyelmen kívül hagyva a személyes akaratukat.

- Fejtette ki a kutató.

A 2022 februárjában bevezetett hadiállapot következtében Ukrajnában nem a hagyományos értelemben vett sorozás zajlik, hanem mozgósítás, mely a 25 és 60 év közötti, egészségi állapotuk alapján alkalmas férfiakat célozza meg. Ez a folyamat azonban jelentős társadalmi ellenállásba ütközik, mivel sokan nem értenek egyet a kormány döntéseivel és azok következményeivel.

Az ukrán társadalomban a mozgósítással kapcsolatos negatív vélemények jól tükröződnek abban, hogy 2024-ben a "buszifikáció" vált az év szavává. Ez a kifejezés arra a gyakorlatra utal, amikor a toborzótisztek az utcákon keresik fel a katonai szolgálatra alkalmas fiatalokat, akiket aztán kisbuszokba zsúfolnak. Az érintettek gyakran nem térhetnek vissza otthonaikba, miközben "önkéntes" szerződés aláírására kényszerítik őket.

A hadkiegészítő parancsnokságok tevékenységei széleskörű társadalmi felháborodást generálnak. Számos esetben nők blokád alá helyezték a településekhez vezető utakat, ami tömeges konfliktusokhoz vezetett, különösen Cserkasziban és Kamjanec-Pogyilszkijban.

Sebestyén József tragikus halála rávilágít a mozgósítási rendszer működésének mélyen aggasztó problémáira. Az ukrán sajtó által közzétett adatok szerint a háború kezdete óta legalább tíz hadköteles férfi vesztette életét a mozgósítás során, akik a hadkiegészítő parancsnokságoknál veszítették életüket. Különösen szomorú, hogy közülük kettő csupán 2025 júliusában, Kárpátalján hunyt el.

A halálesetek többségében az érintetteket hivatalosan szolgálatra alkalmasnak minősítették, noha krónikus betegségeik voltak. A jelentések epilepsziát, szívproblémákat és alkoholfogyasztásból fakadó egészségkárosodásokat említenek. Az ombudsman, Dmitro Lubinec több ügyben is vizsgálatot indított emberi jogok megsértésének gyanúja miatt.

Az erőszakos mozgósítás hatásai nemcsak a társadalom szövetét érintik, hanem a hadsereg állapotában is nyilvánvalóvá válnak. 2025 első felében már 107 672 büntetőeljárás indult a katonai szolgálat önkényes elhagyása miatt, ami megdöbbentő módon majdnem a fele az orosz invázió kezdete óta összegyűlt összes ilyen ügynek.

Seremet Sándor kifejtette, hogy a harctéren résztvevő katonák zöme drónoperátorként tevékenykedik. A tömeges dezertálások mögött az erőszakos mozgósítás áll, valamint az a megfigyelés, hogy a közismert figurák következmények nélkül bújnak meg a szolgálat elől.

A kárpátaljai magyar közösség férfi tagjai ukrán állampolgárok, így rájuk is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint minden más ukrán állampolgárra. Kárpátalja periférikus, viszonylag békés régió, de mivel határ menti térség, az ellenőrzések itt szigorúbbak. 2023-as becslések szerint mintegy 400 magyar szolgál jelenleg az ukrán hadseregben. Sebestyén József halála azonban rámutat arra, hogy a rendszer működése során súlyos emberi jogi problémák merülhetnek fel, amelyek különösen érzékenyen érinthetik a kisebbségi közösségeket.

Ukrajna legújabb katonai oktatási törvénye egy olyan időszakban válik hatályossá, amikor a mozgósítási rendszer komoly nehézségekkel néz szembe. A felsőoktatásban bevezetett kötelező katonai kiképzés újabb nyomást gyakorol a fiatalokra, akik már így is sok kihívással küzdenek. A jelenlegi mozgósítási gyakorlat pedig társadalmi feszültségeket szül, ami tömeges dezertálásokhoz vezet, és egyre inkább fokozza a közéletben tapasztalható felháborodást.

Sebestyén József esete világosan rámutat arra, hogy Ukrajnának sürgős reformokra van szüksége a mozgósítási rendszerében. Csak így kerülheti el a további tragédiákat, és biztosíthatja a társadalmi kohéziót a háború kihívásokkal teli időszakában.

Az új törvény végrehajtásának sikeréhez elengedhetetlen, hogy az ukrán hatóságok garantálják az emberi jogok tiszteletben tartását, és hatékonyan lépjenek fel a túlkapások ellen. Ezek a problémák már most is veszélyeztetik a hadsereg hírnevét, valamint a társadalom morális alapjait.