A távozó államtitkár hangsúlyozza, hogy uniós tagság nélkül a fenntartható gazdasági fejlődés nem valósítható meg.
A korai költségvetési tervezés bevált gyakorlat, bár az idei évben a hiány a tervezettnél magasabb lehet, részben a rezsitámogatások és a bírságok miatt. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát nem kizárólag gazdasági, hanem demográfiai és családpolitikai kérdés. Magyarország uniós tagságát alapvető gazdasági érdek, Ukrajna gyors csatlakozását viszont irreális. A 2026-ra tervezett családtámogatási lépések nem jelentenek választási osztogatást, az egészségügyi kiadások pedig reálértéken is jelentősen nőttek az elmúlt másfél évtizedben - mondta el az Indexnek adott interjújában Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium leköszönő államháztartásért felelős államtitkára, aki május elsejétől a Magyar Nemzeti Bankban folytatja pályafutását.
A korai költségvetés gyakorlatát 2016-ban vezette be a kormány, amelynek célja, hogy a gazdasági szereplők időben felkészülhessenek a változásokra. Banai szerint bár érték kritikák ezt a módszert, számos támogató vélemény is érkezett, többek között a nemzetiségi szószólóktól is.
A Covid előtti időszak, 2016 és 2019 között, a költségvetések stabil alapokon nyugodtak, és a bennük szereplő gazdasági mutatók valósággal megvalósultak. Azonban 2020-tól, a világjárvány kezdetével, elkerülhetetlenné vált a nagyobb mértékű beavatkozás és átalakítás.
- magyarázta az államtitkár.
Az idei költségvetési hiányról szólva hangsúlyozta, hogy a tervezett keret 62 százaléka már az első negyedév végére elhasználódott. Ezt főként a rezsitámogatások, a 13. havi nyugdíj és az állampapírok után esedékes kamatok növekvő terhei magyarázzák.
A kezdetben tervezett 3,7%-os GDP-arányos hiány helyett mostanra már meghaladja a 4%-ot az előrejelzés.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése következtében a menekültügyi rendszer összhangjának hiánya miatt az ország naponta 1 millió eurós veszteséget könyvelhet el.
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága kapcsán Banai hangsúlyozta, hogy három alapvető tényező játszik kulcsszerepet a jövőbeni kilátások alakulásában: a demográfiai változások, a migrációs folyamatok és a munkaerőpiaci helyzet.
Az Európai Unió 27 tagállamában a termékenységi ráta mindenhol 2 alatt van, ami hosszú távon fenntarthatatlanná teszi az állami nyugdíjrendszereket. Kivéve, ha az egyes országok hajlandóak elfogadni, hogy népességük fokozatosan csökken, és ezzel együtt nyitottá válnak arra, hogy más kultúrák és népek életteret nyerjenek az általuk hátrahagyott területeken.
- nyilatkozta. Szerinte a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kihívásait elsősorban nem a rendszer keretein belül, hanem a családpolitikai intézkedések révén lehet orvosolni.
Az Európai Unióval való viszony és a lehetséges kilépés kérdése kapcsán határozott állásfoglalást fogalmazott meg: „Nincs olyan jelentős belső piacunk, amely lehetővé tenné egy erős anticiklikus gazdaságpolitika hosszú távú fenntartását. Még Lengyelországot sem tudjuk magunk mellé állítani ebben a tekintetben. Ezzel a gazdasági struktúrával és nyitottsággal csak akkor tudunk előrelépni, ha a külkereskedelmi lehetőségeink is kedvezően alakulnak.” Hozzátette:
Magyarország gazdasága szoros kapcsolatban áll Európával, ami kulcsfontosságú számunkra. Az uniós tagságunk a jövőnk szempontjából elengedhetetlen. Termékeink jelentős része az Európai Unión belül talál gazdára, így az együttműködésünk alapvető a fejlődésünk érdekében.
Ukrajna lehetséges uniós csatlakozása kapcsán Banai kiemelte, hogy az egyenlő elbánás elve rendkívül fontos, és Ukrajnának is ugyanazt a folyamatot kell végigjárnia, mint a korábbi tagállamoknak. Véleménye szerint elképesztő, hogy az ország viszonylag rövid időn belül EU-s taggá válhat.
A 2026-os választási évre tervezett családtámogatási intézkedésekről szólva elutasította a "választási osztogatás" kifejezést, szerinte "az Orbán-kormányok alatt a választási években rendre csökkent az államadósság" - mondta.
Az egészségügy finanszírozásának kérdésében a politikai vezető elismerte, hogy számos terület még fejlesztésre szorul. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 2025-re az egészségügyi szektorba juttatott források nemcsak nominálisan, hanem reálértékben is jelentősen magasabbak lesznek, mint a 2010-es szint. "Ahhoz, hogy közösségünk egészségesebb legyen, elengedhetetlen a sport támogatása is. A mindennapos testnevelés bevezetése és a tornatermek építése valóban növeli a sportra fordított költségeket, de a végső célunk egy egészségesebb nemzet megteremtése" - fogalmazott a politikus, védve ezzel a kormány sportfinanszírozási intézkedéseit.
