Ursula von der Leyen személyesen találkozott Várhelyi Olivérrel, hogy meghallgassa a kémbotrány részleteit.
Az Európai Bizottság sürgeti a vizsgálatot azokkal a vádakkal kapcsolatban, amelyek szerint Várhelyi Olivér, az egészségügyi biztos, a magyar titkosszolgálatokkal karöltve próbálta volna beszervezni uniós munkatársakat, hogy információkat szivárogtassanak ki a brüsszeli állandó képviselet javára. Várhelyi a múlt vasárnap találkozott Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, hogy tisztázza a kialakult helyzetet.
Az Európai Bizottság szóvivője szerint Várhelyi Olivér arról tájékoztatta von der Leyent, hogy "nem volt tudomása" az Európai Bizottság munkatársainak toborzására irányuló erőfeszítésekről. A találkozóra két nappal azután került sor, hogy több médium is arról számolt be, hogy a biztos felügyelte a toborzási kísérleteket, amikor még Magyarország állandó képviseletét vezette.
A Bizottság már a csütörtöki oknyomozó jelentés megjelenésekor bejelentette, hogy munkacsoportot alakít az állítások alapos kivizsgálására. Ugyanezen a napon az Európai Parlamentben is felszólaltak, hogy ők is foglalkozzanak a helyzet átvilágításával. Amennyiben megállapítják, hogy a magyar titkosszolgálatok ellen felhozott vádak megalapozottak, akkor...
Gondolják újra az EU-s alapszerződések valódi alkalmazkodását a mai politikai viszonyokhoz.
A Renew Europe elnöke, Valerie Hayer, aki támogatta a Bizottság elnökének hatalomra jutását, hangsúlyozta, hogy von der Leyennek sürgősen lépéseket kell tennie a kialakult helyzet kezelésére. Hayer kifejtette, hogy pártja már a kezdetektől fogva figyelmeztette az Európai Bizottság vezetőjét arra, hogy Várhelyi túl szoros kapcsolatban áll Magyarország kormányával, ami könnyen érdekkonfliktusokat eredményezhet. Véleménye szerint az egészségügyi biztos - aki korábban a bővítéspolitikáért volt felelős - felelőssége különösen hangsúlyos ebben a kontextusban.
Eddigi tevékenysége világosan tükrözi, hogy a Fidesz iránti elköteleződése dominál, sokkal inkább, mint az európai értékek iránti elkötelezettsége.
Mielőtt Várhelyi a Bizottság tagjává vált, 2015 és 2019 között ő irányította a brüsszeli magyar állandó képviseletet. A 2010-es évek során több magyar hírszerző is titkos tevékenységet folytatott a képviselet keretein belül. Az egyik legjelentősebb incidens 2017-ben történt, amikor egy információszolgáltatási szerződést próbáltak megkötni az Európai Bizottság egyik magyar munkatársával.
Bár Várhelyi szerepe még nem világos, a gyanú szerint lehetett tudomása arról, hogy kik azok, akik esetleg együttműködésre hajlanak. A hírszerzőknek védelmet nyújtva, próbálta megszerezni a Magyarországgal kapcsolatos jogállamisági jelentések bizalmas információit.
Bár a Bizottság szóvivője korábban azt mondta, Várhelyi 2019-es megválasztásakor nem volt információjuk az állandó képviseleten megbújó hírszerzők meglepően nyíltan folyó beszervezési kísérleteiről, a kinevezés előtt von der Leyennek és a Parlament vonatkozó bizottságainak is meg kell bizonyosodniuk a jelölt alkalmasságáról és fedhetetlenségéről is.
Bár Várhelyinek ennek a ciklusnak az elején sem volt könnyű dolga a meghallgatásán, végül felvehette a mandátumát, és így a Politcónak nyilatkozó jogászprofesszor, Alberto Alemanno szerint az elsődleges felelősség őket terheli, ha pedig beigazolódnak a vádak két dolog történhet: vagy a Bizottságnak, vagy a tagállamokat tömörítő Tanácsnak kell egyszerű többséggel
az Európai Unió Bírósága elé küldeni, ahol korai nyugalmazásáról és nyugdíjának megvonásáról dönthetnek.
Ugyan von der Leyennek már beszélhetett ártatlanságáról Várhelyi, a Bizottság egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy mikor fogja valamelyik belső biztonsági szolgálatuk kihallgatni a biztost. A lap információi szerint, ha erre sor kerülne, azt valószínűleg a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság (HR-DS) egyik tagja végezné el első körben.
