Az év kezdetén sok munkavállaló úgy érezte, hogy munkanélküliség súlya nehezedik rá, de idővel helyrejöttek a dolgok, és a helyzetük jelentősen javult.

Drasztikusan megugrott - majd tavaszra lecsökkent - a szubjektív munkanélküliség Magyarországon. A KSH szerint az inaktívak táborából érezték magukat a szokottnál többen munkanélkülinek, illetve sokan lettek, akik papíron állásban voltak, mégis munkanélküliséget éreztek. Ezt alighanem a közmunkaprogramok körüli év eleji bizonytalanság magyarázza.

Míg a hivatalos statisztikák szerint az év elején körülbelül 210 ezer munkanélküli volt nyilvántartva, addig az önbesorolásos módszer alapján a számok sokkal magasabbra, 390 ezerre rúgnak.

A különbség a két mutató között szokatlan volt, az önbesorolásos munkanélküliek száma az elmúlt években nagyjából 100 ezer fővel haladta meg a hivatalos statisztika szerint számontartott munkanélküliekét, és a két mutató egymással párhuzamosan változott. Azonban a tavaly ősszel látott 330 ezer körüli szintről idén év elején az önbesorolásos szám megugrott, és elszakadt a hivatalos statisztika bő 200 ezres létszámától - erről elsőként a Portfolio.hu számolt be a KSH-tól kapott adatok alapján.

A két mutató közötti eltérés nem meglepő jelenség. Az önbevallásos munkanélküli olyan egyén, aki a KSH által végzett felmérés során így nyilatkozik magáról, tehát ez a kategória szubjektív megítélésen alapul. A hivatalos statisztikák viszont nem mindenkit sorolnak a munkanélküliek közé, aki ezt állítja magáról. Ezzel kapcsolatban nincsenek komoly aggályok, hiszen a nemzetközi és szakmai normák szerint munkanélkülinek az a személy számít, akire egyidejűleg igaz, hogy...

A statisztikai definíció szerint a munkanélküliek a munkaerőpiacon amúgy jelen lévő emberek a fenti definíció szerint - ellentétben az inaktívakkal, akik a szó hétköznapi értelmében "munkanélküliek", mivel nem dolgoznak, de nincsenek jelen a munkaerőpiacon, mert nemhogy nem dolgoznak, de nem is keresnek munkát, vagy nem állnak rendelkezésre, nem tudnának munkába állni.

Az önbesorolásos munkanélküliek számának év eleji ugrásszerű növekedése meglepő volt, mivel eközben a hivatalos munkanélküliek és az inaktívak száma nem változott. Ez azt jelenti, hogy miközben egyre többen érzékelték magukat munkanélkülinek, ez a tendencia nem tükröződött a hivatalos statisztikákban, sem a munkanélküliségi adatokban, sem az inaktív népesség számában.

A HVG által feltett kérdésekre reagálva a KSH két különleges jelenséget emelt ki, amelyek magyarázzák az önbevallásos munkanélküliek számának váratlan emelkedését:

Magyarul a KSH szerint az inaktívak (tehát a munkát nem keresők és munkába állni sem képesek) táborán belül lettek hirtelen többen, akik a korábbiaktól eltérő módon - mondhatni: dacosan - munkanélkülinek vallották magukat.

Persze, szívesen egyedivé teszem a szöveget. Íme egy alternatíva: "Emellett"

a KSH szerint a szokottnál többen voltak év elején olyanok, akik foglalkoztatásban álltak, mégis munkanélküliként tekintettek magukra.

Ez egy különös élethelyzet – és egyben szokatlan mentális állapot – akkor fordulhat elő, amikor valaki a felmondási idejét tölti. Ilyenkor hivatalosan még mindig munkavállalónak számít, ám belsőleg már munka nélkül érzi magát. Elgondolkodtató, hogy a KSH év eleji felméréseiben valószínűtlen, hogy a megszokott trendekhez képest drámaian, tízezres nagyságrendben több felmondási idejét töltő munkavállalót találtak volna.

Kézenfekvő magyarázatot kínálnak ugyanakkor a közmunkások: statisztikai létszámuk jó ideje 65 ezer fő körül ingadozik. Ebben a körben év elején megjelenhetett a foglalkoztatásukkal kapcsolatos bizonytalanság. A 2024-es programok február végén befejeződtek, a 2025-ös programok pedig márciusban indultak.

A kormány közfoglalkoztatási portáljának jelentése szerint összességében

Február végére 65,6 ezer embernek zárult le a közfoglalkoztatási jogviszonya.

2025 márciusában 65,3 ezer ember kezdte meg új közfoglalkoztatását. E hónap során a közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma 62,2 ezer főt ért el, ami az előző hónaphoz képest 4,5%-os (2,9 ezer fő) csökkenést jelentett, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,3%-kal (3,4 ezer fő) csökkent. Az áprilisi statisztikák már azt mutatták, hogy a közmunkások száma ismét meghaladta a 65 ezer főt.

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: "Mindazonáltal"

az év eleji bizonytalanság közepette elég sokan érezhették magukat már-már munkanélkülinek.

Különösen figyelembe véve, hogy a gazdaság rendkívül gyenge teljesítménye és a költségvetés kritikus helyzete - noha a közmunkaprogram csökkentéséről már egy ideje nem esik szó - széles körben elismertek és a társadalmi diskurzusban gyakran szóba kerülnek.

A tavaszi időszakban az önbesorolásos munkanélküliek száma csökkenést mutatott, ami összefüggésben áll a 2025-ös közmunka-programok elindulásával. Ez arra utal, hogy az érintettek helyzete stabilizálódott. Ez ismételten alátámasztja azt a feltételezést, hogy az év eleji hirtelen növekedés mögött jelentős mértékben azok a közmunkások állhattak, akik a saját helyzetüket bizonytalannak érezték.