A moszkvai barátság kora véget ért, hiszen Vietnam úgy döntött, hogy amerikai F-16-osokat szerez be.

Vietnam döntése, hogy F-16-os Sólyom harci repülőgépeket szerez be az Egyesült Államoktól, jelentős változást hozhat Hanoi stratégiai irányvonalában. Ez a lépés nem csupán a hosszú távú védelmi együttműködés Oroszországgal való esetleges megszakadását jelzi, hanem inkább azt sugallja, hogy a légierő megerősítése helyett főként Washington bizalmának elnyerése áll a háttérben.

A 19FortyFive, egy amerikai védelmi hírportál, iparági forrásokra és egy korábbi amerikai kormánytisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy Hanoi megállapodást kötött Washingtonnal legalább 24 F-16-os vadászgép beszerzéséről a Lockheed Martin vállalat révén. Amennyiben ez a megállapodás hivatalosan is megerősítést nyer, úgy ez lenne a két ország közötti eddigi legnagyobb katonai tranzakció.

Hosszas egyeztetések után Vietnam végre csatlakozik az F-16-os vadászgépek legújabb beszerzői köréhez.

- számolt be a védelmi hírportál. Bár hivatalos adatokat nem tettek közzé, a beszerzés várhatóan minimum 24 repülőgépet foglal magában.

"Ha az F-16-osokat más platformokkal kombinálják, amelyeket Vietnam az Egyesült Államoktól szeretne beszerezni, az összességében a két ország között valaha kötött legnagyobb védelmi megállapodás lehet" - áll a jelentésben. A hír három héttel azután jelent meg, hogy az Egyesült Államok Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynöksége bejelentette, hogy a Külügyminisztérium jóváhagyta egy jelentős fegyvereladást a Fülöp-szigeteknek, amely húsz F-16-os repülőgépet is tartalmaz.

Ian Storey, aki az ISEAS - Yusof Ishak Intézet vezető kutatójaként dolgozik Szingapúrban, úgy véli, hogy ha a tervezett eladás végbemegy, az alapjaiban formálhatja át Vietnam és az Egyesült Államok kapcsolatát, lehetővé téve, hogy Amerika a délkelet-ázsiai ország "legfontosabb védelmi partnere" legyen. Storey hangsúlyozza, hogy ez gyakorlatilag véget vetne Oroszország és Vietnam között fennálló, közel 70 éves védelmi együttműködésnek, mivel az utóbbi évtizedben Moszkva szerepe a vietnami védelmi politikában fokozatosan csökkent.

A Stockholmi Nemzetközi Béke Kutató Intézet statisztikái alapján Oroszország 2022-ig Vietnam legfőbb fegyverszállító partnere volt, mivel az elmúlt húsz év során a délkelet-ázsiai ország katonai beszerzéseinek körülbelül 80%-át orosz fegyverek tették ki. Hanoi ebben az időszakban azt a célt tűzte ki, hogy csökkentse az orosz fegyverzethez fűződő erős függőségét.

Eddig nem volt világos, hogy Hanoi milyen mértékben kívánja Washington segítségét igénybe venni hadseregének és légierőjének modernizálása során. Azonban 2016 óta, amikor az Egyesült Államok feloldotta a Vietnammal szembeni hosszú távú fegyverembargót, elkezdődtek a nagyszabású megállapodásokra irányuló tárgyalások. 2022 végén Vietnam megrendezte első nemzetközi védelmi kiállítását, ahol az Egyesült Államok legnagyobb védelmi ipari vállalatai, például a Raytheon és a Lockheed Martin, az F-16 vadászgép gyártója, is jelen voltak. A következő évben Hanoi és Washington között történelmi jelentőségű, átfogó stratégiai partnerség alakult ki, amelyben kifejezetten a védelmi és biztonsági együttműködés fokozására tették le a voksukat.

Joe Biden amerikai elnök Hanoiban tett 2023-as történelmi látogatásakor a két ország valószínűsíthetően megkezdte az előzetes tárgyalásokat a javasolt fegyvereladásról, amely új fejezetet nyitna a kétoldalú biztonsági együttműködésben.

Storey azonban óva intett attól, hogy alábecsüljék a vietnami hadvezetés és az orosz védelmi szektor közötti bizalom szintjét. A vietnami katonaság sokkal jobban bízik Oroszországban, mint Amerikában, persze sok kérdés maradt megválaszolatlan, mivel sem Washington, sem Hanoi nem erősítette meg az eladást.

Az F-16-osok beszerzése kapcsán felmerül a kérdés, hogy új vagy használt példányokat kívánnak-e vásárolni. Amennyiben új gépekről van szó, vajon az Egyesült Államok kész lenne-e átadni Vietnamnak a legfrissebb verziókat? Ha viszont használt repülőgépeket választanak, akkor hogyan tudnák versenyre kelni Kína modern, lopakodó harci repülőgépeivel? Ezen kívül érdemes elgondolkodni, hogy miért kockáztatná Hanoi a Pekinggel való viszony feszültségét, különösen olyan időszakban, amikor a két ország kapcsolata zökkenőmentesen fejlődik.

A múlt hét során Hanoiban tett látogatásán Hszi Csin-ping kínai elnök hangsúlyozta a szorosabb kereskedelmi és ellátási láncok kialakításának szükségességét, különösen az Egyesült Államok vámintézkedései által eredményezett zavarok fényében. E látogatás keretében a két ország képviselői számos együttműködési megállapodást írtak alá, amelyek célja a gazdasági kapcsolatok megerősítése volt.

Kína 145 százalékos amerikai vámokkal néz szembe, míg Vietnam részéről tárgyalások folynak az Egyesült Államok által fenyegetett 46 százalékos vámok csökkentéséről, amelyek egyébként júliusban lépnének életbe a globális moratórium lejárta után.

A vietnami vezetők valószínűleg alaposan mérlegelik, hogy Kína miként reagálhat egy ilyen jelentős fegyvereladásra. Hanoi számára kiemelten fontos, hogy jó kapcsolatokat ápoljon Pekinggel, ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy Vietnam ne csatlakozzon az Egyesült Államok által irányított koalícióhoz. Ennek megfelelően egy jelentősebb amerikai fegyvervásárlás feszültséget okozhatna a Kínával fenntartott kétoldalú kapcsolatokban.

Carl Thayer, az ausztráliai Canberrában található Új-Dél-Walesi Egyetem emeritus professzora szerint azt se feledjük el, hogy

noha nem tartalmazza az amerikai légierő repülőgépeinek vagy az amerikai haditengerészet hajóinak állandó állomásozását vietnámi területen.

Nguyen The Phuong, a Canberrai UNSW Ausztrál Védelmi Akadémia doktorandusza, úgy véli, hogy az F-16-osok beszerzésére tett ajánlat "taktikai lépés lehet a Trump-kormányzattal folytatott tárgyalások során." A hónap elején Pham Minh Chinh vietnámi miniszterelnök hangsúlyozta, hogy országa számos amerikai fegyver megvásárlására készül, amely a két ország közötti kereskedelmi egyensúly helyreállítására irányuló erőfeszítések része.

Phuong véleménye szerint Vietnam új lehetőségeket kutatott a leszerelt MiG-21-esek helyett, amelyek a szovjet technológia jegyében születtek, mint szuperszonikus vadászgépek és elfogó repülőgépek.

A F-16-osok megvásárlása most inkább a Trump-kormány támogatásának biztosítására irányuló politikai lépés, mintsem a légierő valós szükségleteinek kielégítése.

- fogalmazta meg.

Még ha a jelentés megalapozott is, Phuong véleménye szerint valószínűtlen, hogy Vietnam 24 repülőgépet szerezne be, hiszen ez a mennyiség túlzott és költséges lehet. A kiképzés, a karbantartás és a kísérő fegyverrendszerek költségeit figyelembe véve, ez a döntés nem tűnik ésszerűnek.

"Ez ellentétesnek tűnik a vietnami hadsereg beszerzési hagyományaival. Reálisabb szám hat-nyolc darab lenne" - fogalmazta meg. Egyébként az F-16-osok ára 25 millió és 70 millió dollár között mozog, a felszereltségtől függően.

Abdul Rahman Yaacob, a Lowy Institute délkelet-ázsiai programjának kutatója szerint Vietnamnak technikai kérdéseket is figyelembe kell vennie, például az orosz és az amerikai rendszerek közötti kompatibilitást. Hozzátette, Vietnam valószínűleg C-130-as szállító-repülőgépeket vásárol az Egyesült Államoktól, mivel ezek a repülőgépek kevésbé érzékenyek, mint az F-16-osok. Míg az F-16 egy kisebb és manőverezhetőbb vadászrepülőgép, amelyet légi-légi és légi-föld harcra terveztek, a C-130 egy katonai szállító-repülőgép, amelynek feladata csapatok, felszerelések és ellátmányok szállítása.

Rahman szerint Vietnamnak az orosz alkatrészek behozatalát korlátozó szankciók ellenére sem voltak problémái az orosz felszerelésekkel.

A szöveg egyedi változata: A Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa, aki jelentős hozzájárulást nyújt a kutatási területek széles spektrumához.