A Balaton vízének hőmérséklete aggasztó gyorsasággal emelkedik.
Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig gyakoribbá és intenzívebbé váltak. A klímaváltozás nemcsak a vízmelegedést hozta el: megbillenhet az évszakos ciklusokra épülő ökoszisztéma, nő az oxigénhiányos időszakok és az algavirágzások kockázata, és megjelennek a melegkedvelő, inváziós növényfajok is - írja a Másfélfok.
A 19. század végéig és az 1980-as évekig az éves középhőmérséklet viszonylag stabil maradt, azonban a 21. században már évi 0,07 °C-os átlagos emelkedést tapasztalhatunk. Télen pedig még szembetűnőbb a változás: a hőmérséklet évi 0,21 °C-ra nőtt.
A tó vízhőmérsékletének hőhullámai – amelyek olyan időszakokat jelentenek, amikor legalább öt egymást követő napon a víz hőmérséklete meghaladja a 19. század végének adatai alapján az adott napok legmelegebb 10%-ának átlagát – egyre gyakoribbak és hosszabb ideig tartanak. Az 1990-es évekhez képest mára már évente több mint 100 hőhullámos nap is előfordulhat. Ezekben az időszakokban a víz hőmérséklete átlagosan 6 °C-kal magasabb lehet a korábbi éghajlati normáknál, míg korábban ez az eltérés csupán 4 °C volt.
A globális felmelegedés drámai hatással van az ökológiai rendszerekre. A hőmérséklet emelkedésével egyre gyakoribbá válnak az oxigénhiányos időszakok, ami jelentős hatással van a vízi élővilágra. Emelkedik a párolgás mértéke, és a vízfenék üledékeiből egyre több tápanyag szabadul fel. Ez a folyamat elősegíti az algásodást, amely már a 2019-es nyári időszakban is komoly gondokat okozott. A tudósok megfigyelései szerint a felmelegedés következtében a tavak tápanyagdúsabbá válnak (eutrofizáció), ami kedvez a vízi növények, például az algák és hínárok szaporodásának.
A parti zónák rendkívül érzékenyen reagálnak a vízállás változásaira. Az alacsonyabb vízszint ugyan kedvezhet a nádasok és hínárosok terjedésének, de ezzel párhuzamosan új, inváziós fajok is megjelenhetnek. Például a közönséges csavarhínár 1998 óta már a Balaton nyugati medencéjének jelentős területein megtalálható. Emellett a Hévízi-tó meleg kifolyóvize újabb melegkedvelő fajok fejlődését segíti elő, amelyek könnyen megtelepedhetnek a tó ökoszisztémájában.
A hőmérséklet emelkedése alapjaiban formálja át a vízinövények közötti versenyt: a 30 °C-ot meghaladó nyári vízhőmérséklet már kedvez a szúrós levelekkel rendelkező, oxigénszegény környezetben is megélő növényfajoknak, mint például a tócsagaz vagy a nagy tüskéshínár. Ez a változás pedig a fürdőzők számára is kellemetlen élményeket okozhat.
A Balaton vízmelegedése így nemcsak természeti kérdés, hanem társadalmi kihívás is. Az ökológiai egyensúly megbillenése hosszú távon hatással lehet a tó használhatóságára, turisztikai vonzerejére és élővilágára egyaránt.
