Így válhat a válság lehetőséggé: az idősek új gazdasági irányvonalának legfőbb nyertesei lehetnek - Pénzcentrum

A Nyugdíjas Klubok és Idősek "Életet az éveknek" Országos Szövetsége egy figyelemre méltó konferenciát szervezett az ezüstgazdaság témájában. Az esemény során neves szakértők osztották meg gondolataikat az elöregedő társadalom előtt álló aktuális és jövőbeli kihívásokról, valamint az idősek helyzetéről hazánkban. A résztvevők arra is rávilágítottak, hogy a jelenlegi demográfiai trendek milyen lehetőségeket kínálnak számunkra. A szakemberek alaposan feltárták a fogyasztás, a munkaerőpiac, valamint az egészségügyi és szociális igények aspektusait. Kiemelték, hogy a társadalmi átalakulás és a szemléletváltás elengedhetetlen ahhoz, hogy az idősek egyre növekvő arányát ne csupán krízisként, hanem valódi lehetőségként értékeljük. Az előadások során hangsúlyozták, hogy a megfelelő lépések megtétele révén a társadalom gazdasági és szociális szempontból is profitálhat az idősebb generációk tapasztalataiból és tudásából.

Az ezüstgazdaság olyan gazdasági tevékenységeket foglal magában - például szolgáltatások és termékek előállítását -, amelyek az idősödő lakosság igényeit célozzák. Ennek a területnek a növekedése várható a jövőben. A Nyugdíjas Klubok és Idősek "Életet az éveknek" Országos Szövetsége konferenciáján ennek a növekedésnek a lehetőségét járták körbe a szakértők segítségével azzal a céllal, hogy a fogalom szélesebb körben ismertté váljon, és bemutassák a már létező jó gyakorlatokat.

"Az idősek nem csupán terhet jelentenek a társadalom számára, hanem értékes erőforrást" - hangsúlyozta Rauh Edit a bevezetőjében. A téma rendkívül aktuális, hiszen a demográfiai átalakulások korát éljük: az 50 év feletti népesség aránya folyamatosan emelkedik hazánkban és Európa-szerte. Ezzel párhuzamosan e korosztály gazdasági potenciálja is növekszik, bár ez a terület még mindig nagyrészt kiaknázatlan - emelték ki a konferencián. A megvitatott témák alapján világossá vált, hogy az ezüstgazdaság rendkívül sokrétű: magában foglalja az idősödő és idős korosztály igényeit kielégítő szolgáltatások és termékek fejlesztését, amelyek vásárlói potenciált kínálnak szinte minden gazdasági ágazatban. Emellett szóba került az idősek foglalkoztatási lehetőségei, valamint az ápolás és egészségügy kérdései is.

Dr. Hegyesiné Orsós Éva, a Nyugdíjas Klubok és Idősek "Életet az éveknek" Országos Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy az idősek igényei a szövetség megalakulása óta jelentősen átalakultak. A szervezet először az üdülésszervezésen keresztül lépett kapcsolatba az ezüstgazdasággal, különösen a turisztikai ágazaton keresztül, és azóta már két évtized telt el. Ma az idősek már kiemelt célcsoportnak számítanak. Az időbarát szállások mellett azonban számos más terület is nyitott lehetőségeket kínál - mint például a banki szolgáltatások, közlekedés, lakhatás és munkahelyek -, amelyek jelentős potenciált rejtenek, ahogy azt a szövetség elnöke is megjegyezte.

A megnyitó beszédében Révész Máriusz, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárságának államtitkára hangsúlyozta, hogy az idősek számára a jó életminőség és a gazdasági aktivitás eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő egészségi állapot és a pihenés. Kiemelte a rekreáció szerepét, amely kulcsfontosságú ahhoz, hogy országunk a legélhetőbb helyek közé tartozhasson. Révész Máriusz utalt olyan statisztikákra, amelyek a jelenlegi helyzetet tükrözik: Magyarország a születéskor várható élettartam, a túlsúlyos és elhízott személyek arányában, valamint a megelőzhető halálozások tekintetében a legrosszabbak között szerepel Európában. Megjegyezte, hogy a halálozások 9,7%-a megelőzhető lenne, mivel ezek közvetlenül összefüggnek a mozgásszegény életmóddal. Továbbá, a betegségek közvetlen és közvetett költségei a bruttó hazai termék 7%-át teszik ki, ami komoly aggodalomra ad okot.

Révész Máriusz hangsúlyozta, hogy az életmódváltás kizárólag egészségügyi megfontolásokra alapozva nem elegendő. Az aktív életmód ösztönzésére eddig soha nem állt rendelkezésre ilyen mértékű támogatás az államtitkár szavai szerint. Fontos azonban megjegyezni, hogy nemcsak az idősebb korosztály, hanem a gyermekek is komoly kihívásokkal néznek szembe: körükben is elterjedt az elhízás és a mozgásszegény életmód. Az ambiciózus célok elérése érdekében számos program indult, amelyek különböző korosztályokat céloznak meg, hogy széleskörű megoldásokat kínáljanak a problémára.

Monostori Judit, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, a „Tovább a Pályán? Idősödő korosztályok a munkaerőpiacon” című előadásában hangsúlyozta, hogy kutatásaik alapján világosan kirajzolódik: a demográfiai öregedésről folytatott diskurzusokban a válságra utaló narratíva dominál. Az életkorra épülő megközelítés mellett az is elterjedt nézet, hogy az idősödő népesség jellemzői - beleértve társadalmi, gazdasági és családi hátterüket - statikusnak tűnnek. Ugyanakkor, miközben a várható élettartam és az egészségben eltöltött életévek száma folyamatosan nő, a munkaképes kor határa is emelkedik, és a családi struktúrák, technológiai fejlődés, valamint az iskolai végzettség szintje is átalakul - fejtette ki. Ezek a tényezők együttesen formálják azt a kihívást, amelyet a demográfiai öregedés a társadalom számára jelent.

Hol is kezdődik manapság az időskor? – tette fel a kérdést a szakértő, hangsúlyozva, hogy az időskor határa folyamatosan eltolódik, ahogyan az idősek életkörülményei is átalakulnak. Monostori Judit véleménye szerint a lényegi kérdés az, hogy hol vonjuk meg ezt a határvonalat.

A statisztikai adatok alapján világossá válik, hogy a munkaerőpiaci életpálya 2000 óta jelentős mértékben meghosszabbodott, különösen Kelet-Európában. Ez a tendencia különösen jellemző Magyarországra is, ahol több tényező játszik szerepet, például a nyugdíjkorhatár emelése, a korai nyugdíjformák megszűnése, a közfoglalkoztatottság bővítése, a munkaerőhiány, a nyugdíj melletti munkavállalás előmozdítása, valamint a munkaerőpiac szerkezetének átalakulása. Fontos azonban megjegyezni, hogy ha a kilépési kort a várható élettartammal összevetjük, akkor az effektív korhatár lényegében nem változik. A szakértő a krízisnarratíva helyett egy új megközelítést ajánl: a demográfiai idősödést társadalmi átalakulásként és új erőforrások kínálta lehetőségként érdemes szemlélni.

Rosta Miklós a Corvinus Egyetem docense az idősödésügyi kutatásuk kapcsán elmondta, hogy az öregedési index 4 nagy alcsoportra bontható, a foglalkoztatottság, a társadalmi részvétel, a független, egészséges és biztonságos élet, képesség az aktív időskorra és támogató környezet. Az uniós átlaggal összevetve az eredményeket, az derül ki, hogy a magyar idősek kevésbé aktívak: kevesebb önkéntes munkában, családtagok gondozásában, politikai részvételben a résztvevők aránya. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége is elmaradt az EU-átlagtól, ahogy a társadalmi kapcsolatok terén is.

A kutatás alapján készítettek egy szakpolitikai ajánlást (Székesfehérvárnak, ahol a kutatás készült). A meglátásuk szerint önmagában az állam, vagy az önkormányzat nem tudja megoldani a problémát, be kell vonni a vállalatokat, szolgáltatókat és civil szférát is. Az együttműködést intézményesíteni lehetne, bevonva az időseket is.

Klemm Balázs, a Hotel &More Group vezérigazgatója, izgalmas előadást tartott a turizmus és az idősödő társadalom közötti összefüggésekről. Rávilágított arra, hogy Európa és a hazai turizmus jövője a kreatív és aktív programok irányába mozdul el, figyelembe véve a társadalom elöregedését. Az általa bemutatott statisztikák szerint a szállodák vendégeinek 30-35%-a idősebb, szépkorú látogató. Bár a legtöbb szálloda a gyógyvizes, medencés és wellness lehetőségekre összpontosít, az idősebb korosztály egyre inkább aktív életmódot folytat, és új igényekkel érkezik. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a szállodák és a nyugdíjas vendégek közötti kapcsolat tovább fejlesztendő, és elengedhetetlen az információáramlás javítása, valamint a közös érdeklődési pontok felfedezése.

A turizmus egy rendkívül árérzékeny terület, ám a programkínálat gazdagításával és kulturális események szervezésével jelentős potenciál rejlik a lehetőségek kihasználásában. Jelenleg csupán néhány olyan hely található, amely a családok szórakoztatására összpontosít, és minden generáció igényeit ki tudja szolgálni a legkisebbektől a nagyszülőkig. Klemm Balázs hangsúlyozta, hogy a spontaneitás elősegítése is kulcsfontosságú lenne, ehhez viszont elengedhetetlen a kommunikációs csatornák fejlesztése és korszerűsítése.

A szakértő említést tett arról is, hogy a turizmus területe kiemelkedően jelentős lehet az idősek foglalkoztatásában. A szektor rugalmassága – például a szezonális munkalehetőségek révén – különösen vonzó alternatívát kínálhat a nyugdíjkorhatárt elérő munkavállalók számára. Ráadásul az idősek számára az aktív életvitel megőrzése is alapvető fontosságú, így a turizmusban való részvétel nemcsak anyagi, hanem szociális szempontból is kedvező lehetőséget nyújt számukra.

Tileczky-Szokol Bianka az euJobs Kft. kiemelt partnerkapcsolati munkatársa a munkaközvetítő tapasztalatait osztotta meg az idősödő és idős munkavállalók kapcsán. Mit nyújt egy szövetkezet, munkaközvetítő a tagoknak, azon túl, hogy segít munkát találni? A szakember szerint a szövetkezet nemcsak segít az idősek igényeire szabott munkát, akár részmunkát találni, hanem a vállalatoknak is a legmegfelelőbb munkaerőt közvetíti ki.

Tileczky-Szokol Bianka megosztotta, hogy a szövetkezetükben az átlagos órabér bruttó 2000-2500 forint körüli értéket képvisel. A munkakörök között főként az adminisztratív és irodai feladatok dominálnak, de a kereskedelem és a vendéglátás területén is találhatóak munkatársaik. A szakember kiemelte, hogy a vállalatok szívesen alkalmaznak nyugdíjas munkavállalókat is, hiszen tapasztalatuk értékes hozzájárulást jelent a csapatok számára.

Eszes Béla Jánoshida polgármestere a Tudatos Öregedés Programról tartott előadást. A nagyjából 2500 lakosú településen idősek klubja működik, mely térítésmentes és önkéntes, bár mint kistelepülés nincsenek erre kötelezve és önerőből teszik mindezt. Ezzel felhívta a figyelmet arra, hogy átalakuló igényekre, települések demográfiájához lehetne igazítani ezeket a szabályozásokat. A helyi időspolitika az idősek igényeire és szükségleteire épül, céljuk hogy csökkentsék az elmagányosodás veszélyét, aktív és tudatos időskor megélésére biztosítsanak lehetőséget.

Dr. Rékassy Balázs, orvosi és egészségügyi menedzsment területén jártas szakember, az idősödő és idősebb korosztály helyzetét elemezte az egészségügyi ellátórendszer keretein belül. Előadásában hangsúlyozta, hogy a reformstratégia hiánya, legyen az nyilvános vagy titkos, súlyosan hátráltatja a rendszer korszerűsítését. Az ápolói bérek felzárkóztatása már régóta elmaradt, és a központosítás következtében a kórházigazgatók döntési jogköre rendkívül korlátozott. A vidéki háziorvosok hiánya számos településen komoly gondot okoz. Dr. Rékassy kiemelte a szakdolgozói létszámhiányt, a finanszírozás elégtelenségét, valamint a modernizációs törekvések hiányát, mint az egészségügyi ellátás legégetőbb problémáit.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a szociális ellátás és az egészségügy finanszírozása hazánkban jelentősen elmarad az EU-s átlaghoz képest. Ha alaposabban megvizsgáljuk a helyzetet, kiderül, hogy a hosszú távú idősellátásra az állam mindössze az uniós átlag 10%-át fordítja. "Spórol a magyar egészségügy, de mi ennek a valódi ára?" - tette fel a provokatív kérdést dr. Rékassy Balázs, utalva arra, hogy ennek következményeként sokan szenvednek betegségektől, illetve korán távoznak az életből, ami nemcsak egyéni tragédiákat, hanem szélesebb gazdasági következményeket is von maga után.

A jelenlegi ellátórendszer kapacitása 150 ezer ember kezelésére elegendő, azonban a várható igények gyors ütemben, akár 1 millióra is növekedhetnek – hívta fel a figyelmet a szakértő az idősek helyzetével kapcsolatban. Szerinte kulcsfontosságú lenne az idősek önállóságának erősítése, a problémák időben történő feltérképezése, valamint a lakhatási nehézségek és a hosszú távú ápolás finanszírozásának megoldása. A szakember hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen lenne egy átfogó szakpolitikai ajánlás kidolgozása, és javaslatokat kellene megfogalmazni a témában, hiszen a jövő érdekében sürgős lépésekre van szükség az idősellátás rendszerének átalakításához.