Megérkezett a Moby Dick utódja – a technológiai forradalom új ikonja: bemutatkozik a korszakalkotó szuperszámítógép!

Az ELTE szombathelyi kampuszán üzembe állt az új szerver, amelyet kifejezetten a mesterséges intelligencia fejlesztéseinek támogatására terveztek.

Az ELTE korábbi, 2021 óta szolgáló A100-as GPU szerverének - amit egyetemi körökben Moby Dickként is ismertek - megérkezett a nagyobb teljesítményű utódja, aminek speciális, de annál hasznosabb feladata lesz a jövőben: a mesterséges intelligencia kutatásokhoz és fejlesztéshez használják, hiszen ez a terület egyre nagyobb számítási kapacitást igényel. Az új szuperszámítógép, azaz szerver a szomathelyi kapuszon kapott helyet, de a hivatalos bemutatójára tegnap Budapesten, az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszéken került sor, ahol szóba került az is, miért olyan fontos, hogy magyarországi szuperszámítógépeket alkalmazhassanak a kutatók és hallgatók.

A számítógép üzembe helyezését az ELTE által vezetett Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-Lab) végezte, szoros együttműködésben az ELTE Informatikai Igazgatóságával és Informatikai Karával. E kezdeményezés célja, hogy olyan korszerű infrastruktúrát nyújtson, amely elősegíti a fejlesztések felgyorsítását és hatékonyabbá tételét.

Az új, 120 millió forintos szerver nyolc darab NVIDIA H200 GPU-val, nagy kapacitású memóriával és csúcskategóriás hardverrel rendelkezik,

A fejlesztési céljaink között szerepel olyan chatbotok létrehozása, amelyek képesek tudományos és kulturális adatokat feldolgozni. Emellett a nagy nyelvi modellek (LLM) futtatásának, összehasonlításának és finomhangolásának folyamatát is magába foglalja a projekt. Célunk továbbá vizuális és szöveges adatokkal dolgozó ágensrendszerek kiépítése, valamint a szövegek egyszerűsítése és a kulturális örökségi dokumentumok értelmezésének elősegítése.

A felhasználási területeket Palkó Gábor, az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszékének tanszékvezetője részletezte - eszerint a szuperszámítógép legfőbb haszna a magyar nyelvű MI-applikációk létrehozása, vagyis a legfejlettebb MI-alkalmazások használatának meghonosítása, ami bizonyos munkák kivitelezéséhez létfontosságú lehet.

A generatív mesterséges intelligencia forradalma új dimenziókat nyitott meg a digitális tevékenységek minden szegmensében, teljesen átalakítva a megszokott módszereket és lehetőségeket.

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – mondta Palkó, és e szavak fényében még inkább nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország a nyelvi technológiák terén jelentős lemaradással küzd. A generatív mesterséges intelligencia alapját képező nagyméretű nyelvi modellek többsége a világ elterjedtebb nyelvein való betanításra épít, míg a magyar nyelv esetében a tréninghez szükséges információk jórészt nehezen hozzáférhető forrásokból származnak. Pedig elengedhetetlen, hogy olyan MI-alkalmazások jöjjenek létre, amelyek mélyen ismerik a magyar kulturális örökséget. Egy figyelemre méltó példa a szöveges feliratozás, vagyis a beszédről szövegre való átkonvertálás. Ezen kívül említhetjük a kézírás-felismerést is, amelyet a bemutatón Arany János kéziratainak „digitális fordításával” illusztráltak. A nehezen olvasható kézírások digitális formába alakítása körülbelül 6%-os hibahatárral valósult meg, ami figyelemre méltó eredmény, hiszen több mint harminc különböző kézírási stílust kellett az alkalmazásnak elsajátítania. Palkó hangsúlyozta, hogy a jövőben a multimodális MI-alkalmazások fejlesztése lesz a kulcs a még pontosabb és gyorsabb megoldások megalkotásához, mivel ezek az audiovizuális képességek integrálásával növelik a hatékonyságot.

Bár Magyarország szuperszámítógépes kapacitása nem a legnagyobbak közé tartozik, számos olyan program áll rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a kutatók és hallgatók számára, hogy külföldi együttműködések révén hozzáférjenek különböző erőforrásokhoz. Ezek közül kiemelkedik az AI Factory Antenna program, amely lehetőséget biztosít Magyarország számára, hogy csatlakozzon Európa legnagyobb szuperszámítógépéhez, a németországi Jülich Szuperszámítógép Központ új JUPITER rendszeréhez. A JUPITER hivatalos átadása idén szeptemberben történt, új dimenziókat nyitva a tudományos kutatásban.

Ez az első exa-léptékű szuperszámítógép Európában,

A rendszer számítási teljesítménye elképesztő: 1 ExaFLOP/s sebességgel működik, ami azt jelenti, hogy egyetlen másodperc alatt képes 1 000 000 000 000 000 000 (vagyis egymilliárd trillió) lebegőpontos műveletet végrehajtani.

A képet a DH Lab készítette, és a Bing/GPT-4o technológia segítségével készült.